IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Szomaházy István Az elvált asszony Concordances (Hapax - words occurring once) |
Rész
6017 15| iránt?~ ~Mariska: Erről a témáról minden hónapban olvasok 6018 3| hanem a jó vér és a magyaros temperamentum. Velem fogsz jönni, hiábavaló 6019 13| kérlek, hogy lángoló, szónoki temperamentumodat, melyet különben nagyra 6020 3| külső tagok százai, akik temperamentumuk és lelkesedésük hevét hozták 6021 10| Laczházyak egyik kegyúri templomában plébánoskodik - mosolyogva 6022 7| a nagy, ájtatos, szinte templomi csöndet, melynek mélyén 6023 8| tölgyfaszekrényben pedig, mely a falusi templomok évszázados padjaira emlékeztette, 6024 3| fejét, míg a kocsi fokozott tempóban robogott végig a Kossuth 6025 15| kikötnek az abbáziai molón. A tengerbe nyúló földnyelven világos 6026 5| langyos szentimentálizmus tengerébe...~ ~Saáry este fölnézett 6027 15| Mondhatom, hogy nem születtem tengerésznek.~ ~Nagynehezen kerítenek 6028 17| éjszakáig nézegessem itt a tengernagyoknak öltözött pesti boltosokat. 6029 1| melyeknek ablakaiból méltóságos tengernek látszott a lassan hömpölygő 6030 13| anyácskám... Meg se állok a tengerpartig, engedelmesen meghízom 6031 5| Masa nem egyedül utazott a tengerpartra, s tisztán látta, hogy a 6032 14| és vegliai sziklák, a kis tengerszorosban füstokádó gőzösök szántották 6033 17| mi most a legsürgősebb tennivaló...~ ~Bosszúsan és csúfolódva 6034 8| a jog nem változtatott a tényen, hogy mindeddig a főszolgabíró 6035 3| fiatalembertől, miután hatalmas tenyerével még egyszer jót ütött a 6036 17| sőt a selyemharisnya egy tenyérnyi darabkája is. Mindez némileg 6037 14| sajátított el az apró baromfiak tenyésztéséről is. Az őszinteség, mellyel 6038 6| akadtak, akik ki akarták tépni kezemből a szabadelvüség 6039 13| össze, mert megérdemlem... Térdeltessen ki a sarokba, írassa le 6040 7| Gyere, ölelj meg, hiszen tereád égető szükségünk van...~ ~ 6041 3| vacsorálni. Mindjárt be is térek valami boltba, hogy hideg 6042 1| hozott ide, s a zöldatillás teremszolgák sokasága, mely ma még kissé 6043 16| amint tudja - nagyon különös teremtések, s így az se lehetetlen, 6044 15| mely az ilyen bájos kis teremtéseket alkotta...~ ~Saáry: Sohasem 6045 12| ügyük volt azoknál a bájos teremtéseknél, akik naiv illuziójukat 6046 14| érdemelte, hogy kivételes teremtésnek tartsák. Még fiatal asszony 6047 16| vissza ismét azzá a jóságos teremtéssé, aki a korát meghazudtolva, 6048 14| percben nem egy drága kis teremtésre gondolna, akit irigy hegyek 6049 1| volt ahhoz, hogy a közélet terén szerepeljen. Egy szegény 6050 14| átöltözött, majd hosszabb terepvizsgálatra indult a tengerparton. Előbb 6051 7| feleségét, született Takács Terézia asszonyt, aki a hosszúréti 6052 2| ripsz-kanapét, a himzett terítővel letakart sublád ódon díszedényeit, 6053 11| kóboroljanak a mértföldekre terjedő hósivatagon. Saáry azonban, 6054 3| bizakodva jártak föl s alá a termekben, a pártvezér mögött már 6055 13| töltötték meg a kivilágított termeket. Arról volt szó, hogy a 6056 13| mint valaha, erőltetett és természetellenes jókedvvel védte megingott 6057 4| és a többiek ezt egészen természetesnek találták, - nem akarom, 6058 15| képmutató meghazudtolása volna a természetnek, mely az ilyen bájos kis 6059 11| bástyába vágott reggeliző termet. A császár hálószobája ugyanis, 6060 12| plasztikus előkelőséggel simult termetéhez, fejét öntudatos gőggel 6061 13| tartottak arra, hogy a kövéren termő, buja völgyek kedvéért minden 6062 2| háztartást, ha a tyúkokkal térnénk nyugovóra? Tetszik talán 6063 9| viszontlátásra a sajó-eörsi kastély terraszán, ahol falusi ártatlanságnak 6064 5| akiért száz mérföldnyi területen belül minden férfi rajongott, 6065 4| tölti, ahelyett, hogy régi terve szerint Olaszországba utaznék, 6066 13| tartaná. Ennyit a holnapi tervedről. A jövőre vonatkozólag pedig 6067 3| Hát tulajdonképp mik a terveid a jövőre?~ ~A gyermek szeme 6068 2| éjszaka a nép?~ ~- Óh, ne tessék úgy tenni, mintha nem tudná! 6069 3| vidáman, kedves erőszakkal tessékelte be a kocsiba, mely döcögve 6070 8| látszottak egy karcsu asszonyi test körvonalai... Ismeretlen 6071 17| Mikor a kis hajó fehér teste végkép beolvadt az opálszinü 6072 3| szegény, elvált asszony testvérbátyja. Amint látod, még a mamának 6073 5| annak a nézetének, hogy testvére az egész földön a legtökéletesebb 6074 5| huszárönkéntes bámulatosan hasonlít a testvérére, s hogy voltaképp a Masa 6075 2| kérdezte Zsófia hajnalonként a testvérétől, aki bekötött fejjel főzte 6076 4| vallottak, hogy ez az óriás testvérhúga - azt a reményét fejezte 6077 12| Josephine kisasszonyok pedig a testvérnénjei. Hat hónap óta lakom a Zsófia 6078 2| hatásvadászattal Josephine.~ ~- A testvéröcsénk, - folytatta Zsófia.~ ~- 6079 17| sikertelen kisérleteket tesz, hogy a higgadt társalgás 6080 9| Két hét óta egyebet se teszek, mint ruhát próbálok, mert 6081 11| anyakönyvvezető följegyzéseitől teszem függővé... Ennek a nagy 6082 5| néztek rá a telegráfpóznák tetejéről. De ő nem látta a nedves 6083 7| Ezt a kegyetlenséget azzal tetézték, hogy feleségét, született 6084 11| Sajó-Eörsre, délig unalmas tétlenségben lebzselt a kulcsárné szobájában.~ ~ 6085 5| magukkal, jó ideig unalmas tétlenségre voltak kárhoztatva. Energiájuk, 6086 9| visszatértek kriptájukba. Saáry tetőtől-talpig átöltözködött, aztán félénk 6087 5| megbiccentette a fejét, mikor a tétovázó Saáryt megpillantotta.~ ~- 6088 10| képviselőnek egy pillanatra úgy tetszeti, mintha egy mesebeli, királyi 6089 13| energiája akadályozta meg a tettlegesség elkövetésében. Néhány kormánypárti 6090 15| Saáry: Biztosítom, hogy téved.~ ~Mariska: Saáry, nekem 6091 13| élet igazi művészei, - még tévedésből se vetemednek oly könnyelműségre, 6092 11| korareggeli flirtjére, alaposan tévedtek: a kastély bájos vendégei 6093 15| penzióban?~ ~Saáry (hősies tiltakozással): Ki gondol a reggelire, 6094 3| mielőtt a fiatal képviselő tiltakozhatott volna, vidáman, kedves erőszakkal 6095 11| puska a kezében, élénken tiltakozott ama barbarizmus ellen, hogy 6096 16| elhitetem magammal, hogy egy tipegő nagymama áll előttem, akinek 6097 16| éjjel, fájdalom, nagyon is tisztába jöttem az érzéseimmel... 6098 12| kisérték a beszélgetést, nagyon tisztában voltak vele, hogy Mozgay 6099 5| utazott a tengerpartra, s tisztán látta, hogy a piros nádszékhez, 6100 2| megnyugodva ültek le a tisztára súrolt asztal mellé, s mialatt 6101 2| Eötvös-utcai lakásban, melynek tisztasága már a legelső pillanatban 6102 15| Sohasem bántanám meg egy tiszteletlen gondolattal se...~ ~Mariska: 6103 15| a gondolatokat találják tiszteletleneknek, melyek a férfiak előtt - 6104 1| mélyen meghajoltak előtte, s tiszteletteljes érdeklődéssel figyeltek 6105 9| egymás szemét, most azonban tisztelik és megbecsülik egymást, 6106 6| kollégák vagyunk, amennyiben a tisztelt nép engem is megbizott, 6107 15| legöregebb férfi is csak a tisztes és fehérhajú matronák számára 6108 15| legalább elméletben - tisztességeseknek látszanak... A szép kis 6109 4| hogy a Bandi báli ingeit a tisztítóba elküldjék...~ ~A főpincér 6110 2| a szobát délelőttönként tisztogatni szokta.~ ~- Megint hajnalig 6111 2| míg ő az albérlő cipőjét tisztogatta.~ ~Josephine ilyenkor tünődve 6112 14| rendezkedett be. A szerelmi titkár szerepét épp oly nagyszerűen 6113 5| tengert nézi, bizalmasan, édes titkokat susogva hajol közelébb egy 6114 2| színházat?~ ~A két vénleány titkolózva, boldog mosolygással tekintett 6115 11| érzem, hogy a legnagyobb titkomat is el tudnám mondani magának, 6116 4| kevés az idő, hogy minden titkunkat elmeséljük egymásnak...~ ~ 6117 11| alkotórésze együtt van: okosság, titokzatosság, kacérkodás, önfeláldozás, 6118 6| Jókedvtől ragyogó arca e közben titokzatos kifejezést öltött.~ ~- Még 6119 17| fél órájánál több, hogy titokzatosan összebújtok s én mostanáig 6120 14| fölajánlotta neki a szolgálatait s tiz perc múlva már viharos érdeklődéssel 6121 14| Dehogy. Most írom a tizedik képes levelezőlapot...~ ~- 6122 6| amerikai milliomosok közt vagy tizen is akadtak, akik mindenáron 6123 11| mikor végre - az idő már tizenegyre járt - az első női vendég 6124 7| érdektelen volt. Kiss János tizenhat év óta tanított a hosszuréti 6125 11| voltam szerelmes, mikor a tizenhatesztendős gyerekfejemmel feleségül 6126 3| egy vidéki árvaház - éltem tizenhétéves koromig, s később a püspöktől 6127 2| megkeres évenként, mint tizenkét krajcárt...~ ~- És most 6128 2| már nem szorul ránk, mert tizenkétezer forintot úgy megkeres évenként, 6129 11| töprengenek? Vagy csak déli tizenkettőkor kezdik? Laczházy, azt hiszem, 6130 3| csak most töltötte be a tizenkilencedik esztendejét. De így jár 6131 5| minden férfi rajongott, már tizennégy éves korában úgy beszélte 6132 15| ki a fürdőszobájából. A tizennégyórás utazás egyáltalában nem 6133 16| feléjük fordult; Masa a tizennyolcadik századbeli, rózsásfehér 6134 17| csakugyan olyan volt, mint egy tizenötesztendős diák - aztán kétségbeesve 6135 15| elhárítottam az útjokból... Mint tizenötéves bakfis, édes könnyeket hullattam, 6136 2| törülgetett, - hiszen még alig van tizenegy óra, s mi éjfél előtt sohase 6137 8| ritkábban egy-egy fényes tízkrajcárossal is megörvendeztetett. Az 6138 6| volt a szándéka, hogy csak tízperces beszédet mond, most azonban 6139 11| az asszonyok végre teljes toalettben jelennek meg a reggeliző-szobában. 6140 12| készülődéseket kisérte, többé-kevésbbé mindenkit megőrjített, csupán 6141 4| evőeszközöket.~ ~- Nem eszel többet? Ez volt az egész vacsorád? - 6142 1| célokat, melyek őt is, mint a többieket, odavonzották volna a hatalmas 6143 5| van. A fiatal képviselő többször rajta kapta magát, hogy 6144 12| rázta meg a fejét.~ ~- Én a tökéletes férfi ideáljának tartom, - 6145 9| látszik, hasonlíthatatlanul tökéletesebb a réginél...~ ~Saáry január 6146 1| magánszemélyével szemben, mintha tökéletesen elnémult volna minden vád: 6147 8| viziteknek, s aki a járásorvos tölgyfa-ebédlőjét még képviselő korában is 6148 11| függ az ebédlő sötétbarna tölgyfaburkolatán. A nagy, nyitott kandallóban 6149 10| XVI. század homályából? A tölgyfaburkolatos terem mennyezetéről most 6150 9| könyvtárából kikölcsönzött. A tölgyfabutorok egyike se volt százévesnél 6151 8| édességek csillogtak, egy sötét tölgyfaszekrényben pedig, mely a falusi templomok 6152 12| ünneplésére gyült volna össze a tölgyfaburkolatos teremben. Látszott rajta, 6153 11| óceánban, csak a távoli vasuti töltés acélsinei csillognak ide 6154 4| melyet gavallér bátyja sűrűen töltögetett a poharába.~ ~- Nem lett 6155 4| parancsra Olaszországban töltök...~ ~Az asszonyok és a két 6156 13| hadvezérek és hangos közkatonák töltötték meg a kivilágított termeket. 6157 15| A két asszony a kiváncsi tömeg sorfala közt vonul ki a 6158 3| de Saáry nem vegyült a tömegbe: észrevétlenül elmaradt 6159 1| a hullámzó embererdőt. A tömegben föltünt néhány kibukott 6160 3| mosollyal hordozta körül a tömegen.~ ~A nagy ember tünődve 6161 10| elcsukjam abba a földalatti tömlöcbe, ahol őseim a veszedelmes 6162 7| kopasz fái sötétzöld erdővé tömörültek, s az aszfalton csupa mosolygó, 6163 12| viszonyban állott. - Az izgalom tönkre fogja tenni a hangszálaikat, 6164 15| zárt kocsit, mely a végkép tönkreázott utcákon át kiviszi őket 6165 11| reggel is a haza sorsán töprengenek? Vagy csak déli tizenkettőkor 6166 8| küzdelmek láncolata?...~ ~Nem töprenghetett tovább, mert a szobaleány 6167 5| sarokasztalnál, mintha hosszu töprenkedésének minden nyomát egyszerre 6168 3| volt sok ideje, hogy tovább töprenkedjék, mert a József-körút sarkán 6169 10| volt ideje, hogy tovább töprengjen, mert Laczházy most udvariasan 6170 8| megtiszteltem...~ ~- Kérdezzen és én töredelmesen vallani fogok, - kiáltotta 6171 2| kapuzárás előtt hazatér. De ezek törekvő hivatalnokok, nem pedig 6172 13| mögött jövedelmező üzleteken törik a fejüket. Megbocsáss, 6173 11| ártatlan nyulak életére törjön.~ ~- Udvarolni fogok az 6174 7| életére és boldogságára törnek... Az ismeretlen szónok 6175 13| a miniszterek haragjával törődik?~ ~- Legfölebb azokat, akik 6176 16| szerelmesek védőangyalát, hanem törődjék elsősorban a saját maga 6177 11| ennek az oka? Én akárhogy is töröm a fejemet, nem tudom ezt 6178 5| beadott, s kesernyés nevetésbe tört ki, arra eszmélve, hogy 6179 9| ötödfél óráig hasztalanul törte a fejét azon a problémán, 6180 11| Csakugyan egy érdekes problémán törtem a fejemet.~ ~Masa: Nem vagyok 6181 1| amikor a nagykövetség szinte történelmivé lett báljait rendezte. Akkor 6182 7| mondani, hogy a Kiss János története számot tarthat az ország 6183 14| beavatták egymást eddigi életük történetébe. Mariska sokat beszélt az 6184 5| szívjósága volt nagyobb. E történetekből különben más csodálatos 6185 7| Kiss Jánosokkal naponként történnek efelé igazságtalanságok, 6186 5| képtelen volna rá, hogy a történtek után együtt éljen vele. 6187 2| egy kékszalagos tányért törülgetett, - hiszen még alig van tizenegy 6188 12| fényesre a kilincseket és törülgetik hajnaltól napestig a butorokat, 6189 11| hogy az unalmas társadalmi törvények vannak terhemre, hát egyszerüen 6190 8| kezdve tagja vagyok az ország törvényhozásának. Ennyi történt velem október 6191 1| melynek alapján az ország törvényhozói közt foglalhatott helyet, 6192 1| melyet a budapesti kávéházak törzsközönsége oly sűrűn használ? A charmeur 6193 8| Amint látja, még mindig törzsökös vidéki vagyok, aki úgy beszél, 6194 4| De az öreg Nyitray régi törzsvendég módjára köszönt jobbra-balra, 6195 5| megjelent az Aranykorona törzsasztalánál, ahol hangos jókedvvel üdvözölték, 6196 4| Chamberlainről elnevezett tojásétel is szerepel a mai est műsorán.~ ~- 6197 7| földbirtokos, aki a gaz tőkét képviselte az ellenzéki 6198 8| mint a királyi palotába tolakodó, falusi látogató. A nappali 6199 9| vissza, hogy a szemtelen tolakodót kiverje... Nagyfejü, vérbeborult 6200 4| intézkedett, hogy egy új asztalt toljanak a régi mellé, s a pincéreket, 6201 2| Josephine letette kezéből a tollseprőt, mellyel az új lakó kicsomagolt 6202 1| folyosón egy pillanatra tolongás támadt: mindenki abbahagyta 6203 10| hogy még sohase hallották a Tolsztoj nevét, de azért művelt és 6204 11| könnyü szívvel megszabadulok tőlük... Laczházy nem az ideális 6205 17| hogy a higgadt társalgás tónusába zökkenjen, de ijedten konstatálja 6206 13| lábával pedig energikusan toppantott.~ ~- Ha nem akarja, hogy 6207 4| cikázott végig a szívén és a torka összeszorult a könnyektől... 6208 14| hideg van és nagyon könnyen torokgyulladást kaphat...~ ~Saáry és Mariska 6209 7| hogy ő apró és nehézfejü tótocskákat avat be az abc rejtelmeibe, 6210 1| és kiabáltak, itt kissé tótosan, mint az árvai hegyek közt, 6211 4| jókedvüen hallgatták az öreg úr trécselését, anélkül, hogy őt indiszkrét 6212 1| anekdotát, melyet a Ház öreg tréfamesterei a vidékről hoztak föl számára, 6213 17| szándéka... Mondja, hogy csak tréfát akart űzni velem, hogy a 6214 10| versaillesi kastélyába, a Trianon finom selyembutorai közé, 6215 9| diadalmi induló belefagyott a trombitájukba... De ha üdvözlő szónoklatot 6216 3| mögött már föltünt a leendő trónbitorló, aki huszonöt év óta minden 6217 16| a főherceg az influenzás trónörököst meglátogatta.~ ~- A fenséges 6218 10| büszkén, hideg magasságban trónolt a végtelenbe vesző síkság 6219 1| kövér, patriárka-termeteken trónoltak, rókaarcu, de alázatos pánszlávok, 6220 13| estén le akarta dönteni trónusáról...~ ~A fiatal képviselő 6221 17| És most - miután mindent tud - halljuk, hogy mit akart 6222 13| mindennap ragyogó szemmel tudakozódott volna az öreg Vereczkey 6223 4| s egyidejüleg rögtön tudatára ébredt annak a szörnyűségnek, 6224 10| gyereklány volt többé, hanem a tudatos asszony, aki megértő kacérsággal 6225 8| öreg úr messzecsengő hangon tudatta velem, hogy e pillanattól 6226 1| s a szívük megdobbant a tudattól, hogy a maguk kicsiny, szürke, 6227 11| a barátnőjét, s így nem tudhatja, hogy engem ugyancsak nem 6228 11| legnagyobb titkomat is el tudnám mondani magának, bizalmasabb 6229 14| dolgában s nem egy értékes tudnivalót sajátított el az apró baromfiak 6230 1| hideg józanságnál és más tudomány a legkeserűbb emberismeretnél; 6231 2| méltán voltak büszkék arra a tudományukra, hogy mindenkinek a veséjébe 6232 2| egyest kapni az emberismeret tudományából! Ez a ti szürke, unalmas, 6233 12| megárt, ahogy Hufeland, a tudós doktor, kétségbevonhatatlanul 6234 3| reméltek, az ujságírók, akik tudósításokat írtak lapjaiknak a pártkör 6235 1| gyüjteménye látott napvilágot a tudósításokban és a táviratokban, melyek 6236 5| a klubban, bár a szolgák tudtak róla, hogy Budapesten van. 6237 3| amidőn az öreg praefectus tudtára adta, hogy inasnak fogják 6238 13| képviselők csak pártjuk tudtával szólalhatnak föl a Ház plénumában. 6239 13| elérzékenyülve és táguló tüdővel sétálgatott a napsugaras 6240 9| pillantást vetett az ezüstkeretes tükörbe, mely ott függött a háromszázesztendős 6241 8| filigrán butorok, a csillogó tükrök, a rokokó-jeleneteket ábrázoló 6242 10| éjszaka sötétségétől. Világos, tündérmesébe illő éjjel volt, a fák gyémántos 6243 10| elválhatatlan lenne a hófehér tündérmesétől, mely káprázó szemei előtt 6244 15| szorgalmas gyermekek számára írt tündérregékben szerepeltek. Hogy a Masa 6245 4| egy új, idegen, titokzatos tündérvilág benyomását keltette lelkében, 6246 8| libegtek ide-oda a gyémántként tündöklő csillár alatt... És halkan, 6247 10| karácsonyi gyermekmese, tündökölt néhány világos ablak a bástyafalak 6248 16| szeretetben, de most rettenetesnek tünik föl a gondolat, hogy életem 6249 12| Sándorról, aki nem igen tüsszenthet anélkül, hogy a nyilvánosság 6250 9| Száz ablak világított tüzes pirossággal az éjszakába, 6251 6| szórakoztassák őket?... Tulajdonképpen miről beszél az a cvikkeres 6252 11| hogy a jószabásu smoking tulajdonosa a ruhatárán kívül mellesleg 6253 4| mellett, anélkül, hogy Saáry a túláradó szívét kiöntötte volna, - 6254 11| falu szétszórt viskói, a tűlevelü erdőségek, a félelmetes 6255 11| hogy Laczházy nem veszi túlkomolyan a hitvesi hűséget s ekkor 6256 1| vidékieket - akik közül túlnyomó számban volt a kormánypárti - 6257 4| darabig tartózkodnia kell; a túlságos munka erős fejfájásokat 6258 8| estére, nehogy a gyomromat túlterheljem... Amíg az érettségi vizsgát 6259 16| vagy - mint otthon némi túlzással nevezik őket - a szent család... 6260 7| villamáramlata rezdült végig a túlzsufolt folyosókon. A terem függönyeit 6261 4| bizonyos föltünést keltett a túlzsúfolt teremben: az asszonyok kiváncsi 6262 14| elmerül a gondolataiba... És tűrje fel a kabátja gallérját, 6263 7| szegény, elvált férjnek tűrnie kell!...~ ~ ~ 6264 8| a kezembe kaptam, liptói túrót vacsoráztam, mert fényűzőbb 6265 15| gyárkéményeken délies verőfény tűz végig s a Monte Maggiore 6266 5| Azt hiszem, mindketten tűzbe mennének egymásért, de házastársi 6267 1| intelligens ember; de a parasztok tűzbe-vízbe mentek volna érte, s a megye 6268 7| keményen csengett, mint a tűzben edzett acélé, s fantáziája 6269 11| szenvedéllyel nyaldossák az antik tűzfogó vörösréz cifraságait. Csupa 6270 11| a meggyújtott spiritusz tűznyelvei. Az ablakon túl végtelen 6271 16| jóvoltából maga is gyöngyvirágot tűzött a smokingja gomblyukába, 6272 9| sajó-eörsi síksághoz képest... A tűzoltóbandát se hoztam el, mert a diadalmi 6273 9| fehérruhás leányok, önkéntes tűzoltók és Rákóczi-indulót játszó 6274 2| rendben a háztartást, ha a tyúkokkal térnénk nyugovóra? Tetszik 6275 3| ahol hódoló és hízelkedő udvar vette körül.~ ~- Hogy is 6276 1| odavonzották volna a hatalmas férfi udvarába? Vagy talán okosabb és keményebb 6277 2| együttvéve, aki a miniszterek udvarában lebzsel. Fogják ennek még 6278 12| láttam volna a nénjei szerény udvari lakásában... Most azonban 6279 16| sütötte le a szemét, a további udvariaskodást azonban megakadályozta az 6280 8| himzettkötényes kis hölgyet ez az udvariasság nem vesztegette meg; komolyan 6281 1| rövid tanácskozás után, udvariasan átsietett a baloldali folyosóra, 6282 10| gyültek össze a napkirály udvarlására... De nem volt ideje, hogy 6283 17| éppen belemelegedném az udvarlásba, a zord végzet könyörtelenül 6284 11| nem hallottam magától, az udvarlásban járatlanabb, mint egy ötödik 6285 4| asszonyok, akik merész tekintetü udvarlóikkal csevegtek, az öreg urak, 6286 16| róla, hogy ne szűkölködjem udvarlókban... A derék fiúk állandóan 6287 12| ősi kastélyukban laktak, udvarmestert tartottak s résztvettek 6288 2| hölgyektől kap leveleket, akik az udvarnál is megfordulnak.~ ~- És 6289 3| még a mamának is bátran udvarolhatsz...~ ~A jókedvü patriárka 6290 11| nyulak életére törjön.~ ~- Udvarolni fogok az asszonyoknak, - 6291 5| hitvesi hűséget, minden nőnek udvarolt, aki valahol az útjába akadt, 6292 5| halljában életvidám asszonyok udvaroltatnak maguknak... És ekkor egyszerre 6293 15| város, mint egy klimatikus üdülőhely benyomását kelti.~ ~A molón, 6294 9| hogy kivételesen lemond az üdvözlő-beszédről, s egy hatalmas bundába 6295 12| járuljunk eléje födetlen fővel s üdvözöljük a tekintetes haza nevében... 6296 5| törzsasztalánál, ahol hangos jókedvvel üdvözölték, s melegen figyelmébe ajánlották 6297 13| képviseli...~ ~A lovagias ügy előzményei a pártklubban 6298 13| szabadjegykérők, a vidéki tanítók ügyefogyott pártfogói, az idétlen Ferenc 6299 2| itthon, mert félénksége és ügyefogyottsága miatt nem meri fölkeresni 6300 5| résztvett a takarékpénztár ügyeiben, esténkint megjelent az 6301 4| maradtak... A kis unokám ügyeit most is a volt ura intézi, 6302 14| A pályaudvaron Mariska ügyelt föl rá, hogy a csomagjait 6303 5| reszketett.~ ~Saáry, aki ügyészi állását megtartotta a vidéki 6304 5| melyek a válaszfölirat ügyében megindultak, hosszan belenyúltak 6305 2| vaskorlátos folyosón. És az ügynökné, akinek sokkal több esze 6306 12| teremtése óta mindig nyert ügyük volt azoknál a bájos teremtéseknél, 6307 7| sommás pöröket vivő vidéki ügyvédecske szava harsogva szárnyra 6308 1| hajnalig vitatkoztak róla, az ügyvédek, akik olykor gúnyosan lekicsinyelték 6309 1| mindaddig Pesten és a vidéken ügyvédeskedtek, kurta zekékben rándultak 6310 4| miután a mezővárosban ügyvédképp letelepedett - naponként 6311 1| rakott minden garast, s ügyvédsége harmadik esztendejében már 6312 3| virágos asztalok mellett üldögélő huszártisztekre és szép 6313 2| varrógépügynök feleségével üldögéltek a vaskorlátos folyosón. 6314 7| ujságírók is ott hagyták üléseiket, mert a fölszólalás nem 6315 5| hosszan belenyúltak az őszi ülésszakba, s a fiatal képviselők, 6316 1| piros szőnyegeken, melyek az ülésterem, a társalgók, a dohányzók, 6317 1| A pártvezérek, akik az ülésteremben heves támadásokat intéztek 6318 7| beszélgetés, miközben az ülésteremből sűrű rajokban menekültek 6319 6| históriába, illetve a t. Ház üléstermébe bevonul... És ugyanezt az 6320 7| ködszerü unalmat, mellyel az üléstermet beborítani készült. Ki volt 6321 9| vagy babszínű kabátban nem ülhet le a vacsorázó asztalhoz... 6322 5| boldogult György király, úgy ülte a lovat, mint egy délamerikai 6323 15| a hírre, hogy te vonatra ültél drágám, rögtön kiugrottam 6324 7| rögtönzött diadalmi lakomán ünnepeltesse magát. A fiúk, akik reggel 6325 14| A fiatal képviselő, aki ünnepélyesen megigérte Masának, hogy 6326 12| egész társaság csak az ő ünneplésére gyült volna össze a tölgyfaburkolatos 6327 10| legifjabb hercegnő eljegyzését ünneplik... Érzékei annyira elkábultak, 6328 14| Saáry számára egy véletlenül üresen maradt hálószakaszt s 6329 12| véleményem.~ ~- És az?~ ~- Üreslelkü, sivár és gonosz komédiásnak 6330 16| akik fenékig ki akarták üriteni az élvezetek kelyhét, dekolletált 6331 13| lakomákon öblös kupákat ürítettek egészségére, ő titokban 6332 10| előtt sirbatért vitézek ürítgették valaha a remekbe készült 6333 14| lustálkodva kószált a festői és ütött-kopott olasz házak között. Félkettő 6334 14| hogy ripszbutorai, befőttes üvegei és régimódi nippjei közül 6335 1| ujoncokként lépték át az üveges ajtókat. Egy fehérfejü aggastyán, 6336 9| sublád fölött. A fényes üveglapról egy idegen úr tekintett 6337 15| járatok... A szerkesztői üzenetek írója öreges makacssággal 6338 15| olvasok egy-egy szerkesztői üzenetet, abban a napilapban, melyet 6339 1| immunitás védelme alatt üzenhetett hadat a fönnálló jogrendnek; 6340 13| kulisszák mögött jövedelmező üzleteken törik a fejüket. Megbocsáss, 6341 2| elvileg nem kötött semmiféle üzletet, hajlandónak mutatkozott 6342 14| barátnői helyett ecetes ugorkát és cseresznyebefőttet készítsen. 6343 16| ijedten és megzavarodva ugrott föl a helyéből.~ ~- Maga 6344 2| adja ki, mert tetszik tudni úgy-e, hogy ő a legelegánsabb 6345 12| ismerné, mint én, alkalmasint ugyanez lenne a véleménye felőle. 6346 6| üléstermébe bevonul... És ugyanezt az alkalmat arra is föl 6347 11| Maga velem jön?~ ~Saáry (ugyanoly halkan): Akarja?~ ~Masa: 6348 9| közömbösen vállat vont.~ ~- Ugyanott, ahol az első őszi estét 6349 14| reggel fölkelhessen... Mert ugyebár, megteszi nekem azt a szívességet, 6350 15| Masa: Szegény Mariskám, te, ugylátszik, mint notórius szédelgő 6351 14| azonban siessen az ebédhez, úgyse kap már meleg és tisztességes 6352 9| ruhát próbálok, mert most ujabban az az ötletem támadt, hogy 6353 2| hidegtől meggémberedett ujjal írja legremekebb költeményeit, - 6354 11| mások malmosdit játszanak az ujjukkal, olyanok is akadnak, akik 6355 1| időkre, amikor maguk is zöld ujoncokként lépték át az üveges ajtókat. 6356 7| sarokba szorítottad...~ ~Ujra megrázta a Saáry kezét, 6357 1| események fölött, egy sereg ujságíró, aki szineket keresett holnapi 6358 1| támadásokat intéztek ellene, az ujságíró-képviselők, akik lapjaikban nem ritkán 6359 11| végigolvasta az összes ujságokat, mikor végre - az idő már 6360 1| annyit tudott, amennyit az ujságokban olvasott róluk. A mezővárosban, 6361 12| nemcsak az asszonyokat, de az ujságírókat is kivétel nélkül megbabonázta. 6362 11| mostanáig az életemet. Az ultramodern dolgokhoz hát annyit se 6363 15| váróteremben, Saáry pedig - ideges unalmában - cigarettára gyújt. Végre 6364 16| kastélyt egy pillanatra is unalmasnak találjam...~ ~A beszélgetésből 6365 7| azt az álmos és ködszerü unalmat, mellyel az üléstermet beborítani 6366 4| ki a hosszu tanyai élet unalmát, bár angolosan nyírott bajusza 6367 15| az egész kép inkább egy unalomba süppedt vidéki város, mint 6368 4| nem akarom, hogy itt unatkozd át az őszi hónapokat, ahelyett, 6369 14| mulattatta a szeszélyes és unatkozó pácienst.~ ~- Meg tudja 6370 17| nehogy azt higyje, hogy unatkozom. Ez nálam egyszerű idegesség. ( 6371 7| valamikor a csenevész kisfiu uniformisában?...~ ~Laczházy most elkeseredve 6372 4| gondolom, hogy ez az úr a kis unokád jövendőbelije...~ ~A vén 6373 9| kegyetlenül ráijesztettek kései unokájuk vendégére, egyszerre visszatértek 6374 5| megmondta, hogy Masából és az urából, fájdalom, sohase lesz boldog 6375 5| egy öntelt férfiarc: az uráé...~ ~- Barátom, nem gondolod, 6376 5| jegyességük idején. Masa rajong az uráért és Laczházy könyörtelenül 6377 10| karonkapta.~ ~- Hölgyeim és uraim, engedjék meg, hogy Saáry 6378 12| betuszkolta a hölgyeket és urakat a kivilágított próbaterembe, 6379 7| a kormánypárti kegyelmes urakkal tárgyalt.~ ~A hírnökök egyike 6380 5| sem vetett a kövér, vidéki urakra, akik jóizüen falatoztak 6381 13| áll a legjobban, hogy az uralkodó már elejtette a miniszterelnököt, 6382 3| aki betegesen kedvelte az uralkodói allűröket. - Remélem, hogy 6383 1| sokkal inkább összetartja az uralkodópártot a miniszterelnök szeme, 6384 16| folytatta leleplezéseit Európa uralkodó családjairól, - fizetség 6385 7| Saárynak, kegyelmes uram... Saáry Gézának... de aligha 6386 11| gondolok szerelemmel az uramra. Akkor se voltam szerelmes, 6387 2| sokkal több esze volt az uránál, elismerőleg intett és ezt 6388 11| is szerelemmel gondol az urára? De hiszen akkor csak egyetlen 6389 14| Mariska sokat beszélt az uráról, aki a legnemesebb férfi 6390 16| társaság egy rózsásarcú öreg úrból s két cigányképű vasgyúróból 6391 6| belvizekről értekező cvikkeres úré...~ ~Masa komolyan megrázta 6392 6| odafordult Saáry képviselő úrhoz.~ ~- Hallja, voltakép borzalmasan 6393 3| vidám aggastyán volt, aki uriasan megélhetett volna abból 6394 3| valaki s egy hosszuszakállas úriember jókedvűen megszólította:~ ~- 6395 7| vakmerő rohammal egyszerre úrrá lett hallgatósága fölött.~ ~- 6396 5| sétál, míg itt alacsonyan úszkáló, ólomszínü felhők lebegnek 6397 8| tejfehér világosságában úsztak, egy pillanatig úgy érezte 6398 6| férfit meghódítottam, aki az utamba akadt? Mariska beszélj már 6399 16| halászfalvak között, s fejedelmi utasát csak tegnap tette le Brioni 6400 15| begördül a pályaudvarra. Az utasok közt rögtön föltünik a prémekbe 6401 16| Szentkúthy György urat egy indiai utazásra magával vigye...~ ~ ~ 6402 14| Közönséges kupéban nem utazhatik, mert akkor a szemét reggelig 6403 4| terve szerint Olaszországba utaznék, sőt később szigoruan ráparancsolt, 6404 14| drága asszony fog magával utazni, aki arra született, hogy 6405 5| vette, hogy Masa nem egyedül utazott a tengerpartra, s tisztán 6406 7| megváltozott körülötte: az utca tavaszi verőfénytől csillogott, 6407 3| ruhájában rótta a meredek utcákat, húsz magához hasonló, szegény 6408 8| selyemfüggönyök zárták el az utcától, a zöld lombok közül hófehér 6409 14| mi az ujság? Nagyszerü utitársat szereztem magának s most 6410 14| előbb aggódva megkérdezte utitársát:~ ~- Van hálófülkéje?~ ~- 6411 5| udvarolt, aki valahol az útjába akadt, bár igaz, hogy ezek 6412 13| Maga bízvást a saját útján haladhatott volna akkor 6413 15| módjára, elhárítottam az útjokból... Mint tizenötéves bakfis, 6414 6| hogy Deák Ferencnek végre utódja akadt a képviselőházban... 6415 7| József-tér sarkán szerencsésen utólérte őket, s kissé zavartan állt 6416 14| módjára fog viselkedni, már az úton meggyőződött róla, hogy 6417 2| mélyen alatta áll öccsüknek - utóvégre kétségtelen jóindulatból 6418 10| akinek kedvéért a hosszú útra elszánta magát. De ez a 6419 3| s mely nélkül talán az útszélen fagyott volna meg, hiszen 6420 17| hogy csak tréfát akart űzni velem, hogy a nagyapámról, 6421 12| önmagából pogánykori kultuszt űzzön. Nem hiszem, hogy a régi 6422 12| a gyönyörűségtől, ha a Váci-utcában találkoznak vele. Különben 6423 4| többet? Ez volt az egész vacsorád? - kérdezte a vén Nyitray 6424 17| szimulálni s nem jövök le a vacsorához, hogy Masával tanúk nélkül 6425 3| hogy párisit és szalámit vacsorálj. Szépen velem fogsz tartani 6426 3| rendesen otthon szoktam vacsorálni. Mindjárt be is térek valami 6427 3| kiürült, a képviselők közös vacsorára gyültek össze, de Saáry 6428 4| életéből egy-két napot, ha a vacsorázástól fölmentik.~ ~Aggodalmai, 6429 2| képviselő minden este hideget vacsorázik, s kilenc órakor, akár csillagok 6430 14| Most szépen jőjjön le vacsorázni, aztán feküdjék le, hogy 6431 9| kabátban nem ülhet le a vacsorázó asztalhoz... Hozzon tehát 6432 8| kezembe kaptam, liptói túrót vacsoráztam, mert fényűzőbb lakomára 6433 1| tökéletesen elnémult volna minden vád: ezeken a nyájas arcokon 6434 11| császár hálószobája ugyanis, a vadászat tartamára, afféle elegáns 6435 13| Röviddel a sajó-eörsi vadászatok után Saárynak lovagias ügye 6436 12| Mozgay Sándor.~ ~A sajó-eörsi vadászatokat - hagyományos szokáshoz 6437 11| asszony lovagjául, de a vadászok, akik irígykedve gondoltak 6438 12| bolondítani a könnyen hevülő vadászokat. A készülődések az egész 6439 9| kulturhely, s hogy itt rövid vadászzekében vagy babszínű kabátban nem 6440 16| kétszer megfordult a felföldi vadászkastélyban, s a vendégszeretetet, mely 6441 11| bennem? Saáry, magát senki se vádolhatja hiúsággal, hát elhiszi nekem 6442 13| miniszter megharagszik.~ ~- Kit vádolsz azzal, hogy a miniszterek 6443 2| Ugyan, micsoda arcot vágtak volna, ha valami láthatatlan 6444 11| szemmel, mulatságos grimászt vágva, állott meg a kis ebédlő, 6445 3| harminchat év óta képviselte a vágvölgyi kerületet, de e hosszu idő 6446 7| eleped a családja után való vágyakozástól. És mindezt azért, mert 6447 5| a Laczházy grófokkal, a vagyona se igen áll alul az öt millión - 6448 17| A nábob aggodalmasan vakarta meg a fejebúbját.~ ~- Baj, 6449 10| decolletált ruhájából pedig vakító fehérséggel emelkedett ki 6450 7| képviselőválasztásoknál azt a hallatlan vakmerőséget követte el, hogy az ellenzéki 6451 13| álomvilághoz, amelybe - vakon és siketen - begubózta magát...~ ~ 6452 4| várja, hogy elkísérhessen valahova, - itt van nálam éppen a 6453 8| legyünk, hogy mindig legyen valakije, akinek az örömeit és a 6454 2| petróleumra vonatkozólag valamely mérsékelt átalányban megegyezni 6455 9| nekem az a kivánságom, hogy valamennyit meghódítsa... Ha csak rólam 6456 2| Gondolod, hogy viszi majd valamire itt Pesten? - kérdezte Zsófia 6457 17| az, hogy rettentően félek valamitől. Attól félek, hogy Masa 6458 5| mellett - elmesélte, hogy a válásnak a Laczházy könnyelmüsége 6459 5| szokatlan heves viták, melyek a válaszfölirat ügyében megindultak, hosszan 6460 12| Erre, fájdalom, nem válaszolhatok, mert a színpadon még sohase 6461 8| kopogott, de nem kapott választ; félénken megnyomta tehát 6462 14| hegyek és érzéketlen hullámok választanak el magától. Nem igaz? Meri 6463 4| reggelig se fogyott volna ki a választási anekdotákból, - de mikor 6464 1| táviratokban, melyek a választásokról hírt hoztak, de a miniszterelnök 6465 3| lenni a zászlónak, melyre választóid előtt fölesküdtél... A csatában 6466 7| cigarettát elszívhassanak, vagy választóik egy-egy sürgősebb kérését 6467 6| És milyen programmal választottak meg? - kérdezte Saáry, mikor 6468 16| habozás nélkül Abbáziát választottuk, mert egy titokzatos sejtelem 6469 1| tele voltak az erőszakos választások leírásával, a botrányok 6470 1| elállana, - nem hiába, hogy valamikor oly temérdek dolgot adott 6471 7| beszéltél!... A miniszter válasza szánalmas dadogás volt, 6472 3| mindenesetre becsületedre válik, - mondta leereszkedőleg 6473 14| barátnője micsoda elveket vall a befőttkészítés dolgában 6474 11| szeretetreméltó háziasszonyt, miért vállalkozik arra a hőstettre, hogy egy 6475 14| betöltötte, mint amily készséggel vállalkozott arra is, hogy barátnői helyett 6476 7| Saáry Géza interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, 6477 16| matróna szerepében! - mondta vállatvonva. - Tudja, hogy minden férfi 6478 15| Tegye a kezét a szívére, és vallja be őszintén: nem gondol 6479 11| asszonyok nyelvét nem érti, sőt valljuk be, maga bizony néha veszedelmesen 6480 1| senkit a keblére s a szerelmi vallomások technikáját csak azokból 6481 17| Masa sértőnek találja a vallomásomat, mert még álomnak is hihetetlen, 6482 17| szerelmes pedig őszinte vallomással könnyített magán. Aki azt 6483 17| veszedelmekkel jár. Aki a vallomást, amit ma megtehetne, holnapra 6484 16| mikor barátnője gyöngéden vállon veregette, ijedten és megzavarodva 6485 4| angolosan nyírott bajusza arra vallott, hogy nem a pusztai leányok 6486 4| ismeretlen Mariska - a jelek arra vallottak, hogy ez az óriás testvérhúga - 6487 1| köszönhette új pozicióját, a vállukon nem hordozták körül a palotában, 6488 1| parasztok mámorosan kapták vállukra és kijelentették, hogy ez 6489 10| az abbé mellett ül, most válófélben van az urától, mert a prózai 6490 4| belátták, hogy nem egymáshoz valók, de egyébként a válás után 6491 12| mesterbe. Ezek az ezüsthaju nők valósággal könnyeznek boldogságukban, 6492 4| Aggodalmai, szerencsére, nem valósultak meg: a hölgyek jókedvüen 6493 11| után itélve, azt se tartom valószinünek, hogy elegáncia tekintetében 6494 9| s megigérte, hogy minden valószínüség szerint elutazik Sajó-Eörsre. 6495 10| éhes vagyok... Kevés hát a valószinűség, hogy a maga csodálatos 6496 11| érthetetlen előttem... Miért vált el az urától, ha erre a 6497 14| van valaki, aki a kétszáz váltóadósnál is jobban érdekli?... Az 6498 9| hogy a perrendtartás és a váltójog sokkal jobban érdekli a 6499 5| vizsgálataira készült, a sok váltókereset, melyet a takarékpénztár 6500 5| nyakig belevesse magát a váltókeresetek és sommás pörök hullámaiba. 6501 14| bízott meg, hogy kétszáz váltókeresetet nyújtsak be a törvényszékhez. 6502 14| gondolat: mi lesz a sürgős váltópöreimből, amíg én könnyelmüen és 6503 7| Eddig falusi ügyvéd volt, s váltópöröket tárgyalt a megyei székvárosban, 6504 7| hirtelen tomboló zúgás váltotta föl, az ellenzéki padok 6505 1| akik feleségük hozományából váltották meg belépőjegyüket a parlamentbe, 6506 14| elvált asszony, a beállott változások után is, szinte beteges 6507 6| látott rajta semmiféle változást. Zavartan hümmögött tehát 6508 5| teremtés. Ezt az állitását változatos történetekkel okolta meg, 6509 13| alatt súlyos ezresbankókká változnak...~ ~A pártvezér, aki maga 6510 17| közbeszólót is éretlen gyerekké változtatja... Itt van például maga, 6511 16| férfi magát nézte, hanem változzék vissza ismét azzá a jóságos 6512 9| vadászatokon, s szeretném látni, van-e merszed hozzá, hogy a parancsának 6513 2| kapu előtt, s öt-hat órai vándorlás után szerencsésen megállapodott 6514 3| visszaemlékezni rá, hogy vánnyadt kis ajka valamikor mosolygott 6515 15| között két egész hónapi várakozás. Mariska helyet foglal a 6516 6| beszélek?~ ~Egy pillanatig várakozó arccal tekintett a fiatalember 6517 13| jóízü szivarfüst mellett várakozott arra, hogy a kegyelmes úr 6518 14| egy telegrammal a kezében várakozott rá.~ ~- Olvassa - mondta 6519 10| engem bízott meg, hogy a váramba lecsaljam s itt orozva elcsukjam 6520 14| érzésük támadt, hogy valami varázslat folytán, egyetlen éjszakán 6521 9| vörös automobilban, mely ott várakozott az állomási épületek mögött. 6522 3| Ádám.~ ~- Saáry... Saáry... várj csak egy percig! Nem annak 6523 14| reggelig le nem hunyja. Várjon csak, majd mindjárt beszélek 6524 10| a Laczházyak évszázados várkastélyából valami csodatévő szellem 6525 7| akiket okvetlen meg kell várnia a keleti pályaudvaron, s 6526 12| neki?~ ~- Nekem? Sőt alig várom, hogy megismerkedjem vele! - 6527 15| unalomba süppedt vidéki város, mint egy klimatikus üdülőhely 6528 3| ott volt a hegyes-völgyes városban, melynek talán ő volt a 6529 2| nagy, forrongó, szívtelen városnak a lelkébe, holott, még a 6530 2| kora reggel nyakába vette a várost, megállt minden cédulás 6531 15| Mariska helyet foglal a váróteremben, Saáry pedig - ideges unalmában - 6532 13| találni öt különböző miniszter várótermében. A kedélyes csevegők közt, 6533 2| idején szomszédnőjükkel, egy varrógépügynök feleségével üldögéltek a 6534 3| lihegve kapaszkodik föl a vársziklákon át a gimnáziumba, s a maga 6535 8| drága nagyapám pont négyig várt magára, de tíz perccel ezelőtt 6536 17| másnap délben borus arccal várták meg az asszonyokat a penzió 6537 5| orrcimpáju fiatalok ültek, alig várva a pillanatot, melyben az 6538 5| alul az öt millión - ő a vármegye első virilistája - de édesanyám 6539 4| hatalmas mellkasához gyönyörűen vasalt smoking simult, míg hófehér 6540 1| megtestesülése volt annak a vasárnapi, falusi elegánciának, mely 6541 3| hogy hideg fölvágottat vásároljak...~ ~Nyitray Ádám jóizüen 6542 9| dobja sutba a politikát, vásároljon be néhány csinos nyakkendőt, 6543 2| kredencben. Magam elfelejtettem vásárolni, nemhiába, hogy ez a lármás 6544 3| Ruháit mindeddig kéz alatt vásárolta, a leányok pedig annyit 6545 12| befűtsék, ha délelőtt a vásárcsarnokba eltipegnek, ha ebéd után 6546 16| öreg úrból s két cigányképű vasgyúróból állott, akikben ötven lépésnyiről 6547 2| feleségével üldögéltek a vaskorlátos folyosón. És az ügynökné, 6548 13| fiam, csupán az amerikai vasútkirályok, a kétéves bébék és a paralitikus 6549 2| Délután el is hozatta vászonbőröndjét és fehérneműs skatulyáját, 6550 9| becsületes smokingot (de ne a választókerületében csináltassa, hanem egy pesti 6551 1| miniszterek ijedten, tréfás védekezéssel kapták föl karjukat, de 6552 1| nagybirtokosokkal, s az immunitás védelme alatt üzenhetett hadat a 6553 14| és gyámoltalan embernek a védőangyala legyen. Eltalálja, hogy 6554 16| ne játssza a szerelmesek védőangyalát, hanem törődjék elsősorban 6555 14| kelne föl az ágyából. Az én védőangyalom azonban meg fogja magát 6556 14| hogy csakugyan jóságos védőangyalra tett szert. A pályaudvaron 6557 13| természetellenes jókedvvel védte megingott pozicióját.~ ~ 6558 11| cselekedet, minthogy az ember védtelen kis proletárokat legyilkoljon.~ ~ 6559 17| előre sietett, hogy a moló végében kitett fotográfiákat végignézze - 6560 6| idegeit... Most az ülés végéig folyton csak a belvizekről 6561 16| arcunkról, hogy mind a ketten a végét járjuk? Se nem eszünk, se 6562 14| elutazása napján, búcsúzkodás végett megjelent a barátnőjénél, 6563 10| Mielőtt azonban mindörökre végeznék vele, előbb tisztességes 6564 2| munkájukkal szerencsésen végeztek. De csak rövid ideig pihenhettek: 6565 4| is léha divatok szerint végezték; most azonban - fiatal szomszédnője 6566 3| taníttatott, ki nevelt emberré? Végeztél iskolákat? Vagy nem léptél 6567 14| Most? Amint tudja, már rég végeztem a vizsgáimmal, ilyen gondjaim 6568 11| hogy ősei éles pallossal végeztették ki a lázongó parasztokat, 6569 17| kárba.~ ~Saáry, vacsora végeztével, kivonul Masával a hallba, 6570 4| világtól, melyben fiatalságát végigélte; s meghatva, dobogó szívvel 6571 11| az éretlen tacskóval akar végighaladni az életen, könnyekig meghatott 6572 17| hogy az Arany Sirály-lyal végigjárja az észak-olaszországi partokat. 6573 1| miniszteri fogadószobák mentén végigkigyóztak, hatszáz abszolut boldog 6574 11| kétszer is megreggelizett, végigkóstolta az összes nyalánkságokat, 6575 12| egy egész hosszú életet végigléháskodik! Ha fiatal lány volnék, 6576 9| folyosókon, az ódon képek közt végigment, mindegyre az a kérdés izgatta: 6577 17| idegesség. (Csodálkozva végignézi Saáryt, aki sápadtan rágicsálja 6578 16| arccal, miközben vizsgálódva végignézte a kétségbeesett fiatal embert. - 6579 17| végében kitett fotográfiákat végignézze - drágám, most már nyugodtan 6580 1| szerint az egész országon végigreszketett. A politikáról itt egyáltalában 6581 16| egy gyöngéd pillantással végigsímogatta.~ ~János és György, - így 6582 1| csöngetyüje most egyszerre végigsüvített a népes folyosókon, s a 6583 15| pályaudvarra, mint az óceán hátán végigszáguldó szélvészre?~ ~Saáry: Már 6584 5| szellőre, mely a kék tengert végigszántja, a kacér nyaralókra, melyek 6585 1| mosolygó miniszterelnök végighaladt. Lelkes és csillogó fanatizmus 6586 1| egy politikai Svengali, végighordozta tekintetét a sokaságon, 6587 10| bennünket, gaz opportunistákat, végleg el nem söpört a föld szinéről. 6588 15| fátyol lebeg. Cherso és Veglia egészen eltünnek a ködben 6589 14| idefehérlettek a chersói és vegliai sziklák, a kis tengerszorosban 6590 11| tűznyelvei. Az ablakon túl végtelen hótömeg, melyben nyakig 6591 10| hideg magasságban trónolt a végtelenbe vesző síkság fölött. Most 6592 4| arccal tanulmányozott, hogy végül - minden előételt mellőzve - 6593 16| udvarolhasson Masának? Na, jőjjön, vegye gyorsan a kalapját, mert 6594 3| gyültek össze, de Saáry nem vegyült a tömegbe: észrevétlenül 6595 12| férfi, akivel szerencsés végzeted összehozott, nem más, mint 6596 3| senkire: csakugyan gyorsabban végzett a vizsgáival, mint azok, 6597 13| hajléktalanok menhelyén végzik az életüket? Ha csak annyi 6598 5| tett volna olyasmit, ami a végleges szakítást előidézte volna. 6599 16| magát még jobban szemügyre vehesse...~ ~- Csúfolódik, mert 6600 14| így látja, az bizonyosra veheti, hogy a csődtörvény százszor 6601 2| kacérkodnék vele...~ ~- Fogadok veled egy nagy üveg baracklekvárba, 6602 12| már régóta megvan róla a véleményem.~ ~- És az?~ ~- Üreslelkü, 6603 13| meggondolatlanságot, hogy véleményét nyílt színen éreztesse vele. 6604 11| elegáncia tekintetében a velszi herceg babéraira pályáznék. 6605 9| kicsinosíthasd magadat...~ ~- Sok vendéged van? - kérdezte Saáry, aki 6606 4| sürögtek-forogtak, hogy vendégeik minden kívánságát teljesítsék, 6607 10| barátjával a Laczházy-kastély vendégeit.~ ~- Az a sötéthaju asszony 6608 9| helyet foglalt.~ ~- Oh, a vendégek zöme még csak holnap reggel 6609 11| nyalánksággal várják az éhező vendégeket.~ ~A Lipót-teremben a fölszolgáló 6610 11| alkotmányok várakoznak a vendégekre.~ ~Masa (halkan Saáryhoz): 6611 12| egy új, ismerősnek tetsző vendéget pillantott meg a billiárd-teremben 6612 1| nappal ezelőtt a vidéki vendéglő különszobájában. Egy sarokban 6613 3| züllött kabátban egy előkelő vendéglőbe!~ ~- Édes barátom, egy országgyűlési 6614 10| kékfrakkos komornyiknak, s a vendégsereg helyet foglalt a fehér asztalnál, 6615 16| egy-két nótát az Abbáziában vendégszereplő pesti cigánnyal, aztán - 6616 16| vadászkastélyban, s a vendégszeretetet, mely annyi feledhetetlen 6617 9| feléje boldogan a karjait: a vendégszerető Laczházy volt, aki borzongva 6618 2| szeretik a színházat?~ ~A két vénleány titkolózva, boldog mosolygással 6619 2| s hogy nagyon szívesen venné, ha a petróleumra vonatkozólag 6620 13| vannak, de tekintetbe kell venned, hogy mindeddig falun éltem, 6621 17| nap folyamán búcsút kell vennünk a Quarnerótól.~ ~- És mit 6622 11| sülteknél és pástétomoknál. A vendégszobák ajtói mögött csinos szobaleányok 6623 3| ruha a fontos, hanem a jó vér és a magyaros temperamentum. 6624 9| tolakodót kiverje... Nagyfejü, vérbeborult szemü zsarnokok árnyképei 6625 5| fázósan összegubbaszkodó verebeket, ügyet sem vetett a kövér, 6626 13| eljárását. Utóbb kiderült, hogy Vereczkeynek elszánt hívei vannak a pártban, 6627 16| barátnője gyöngéden vállon veregette, ijedten és megzavarodva 6628 4| amelyet fiatal képviselőtársa verejtékes arccal tanulmányozott, hogy 6629 13| Azokat, akik nyílt színen véres haditerveket eszelnek ki, 6630 13| mindig ott lehetett találni a véresszáju ellenzéki képviselőt, aki 6631 1| láza minden teremtett lélek vérét lángra gyujtotta, csak a 6632 9| szépsége, s milyen visszhangot verhet föl a századéves kövek közt 6633 14| vize csillogott az aranyos verőfényben s a Monte-Maggiore kacér 6634 7| szinte égett a déli nap verőfényében.~ ~- Én? - mondta és lelkesen 6635 7| körülötte: az utca tavaszi verőfénytől csillogott, a Duna felől 6636 16| lennék, biztosítalak, hogy verseket írnék hozzád...~ ~Mariska - 6637 12| a montecarlói galamblövő versenyeken...~ ~- Igen? Csakugyan ismeri 6638 10| egyenes leszármazottja a vérszomjas kalandornépségnek, melynek 6639 1| be, s cilinderét szelid vértanu-pillantással adta át a szolgának, aki 6640 10| eszeveszett mulatozással verték föl a hófehér fenyvesek 6641 17| Megszorítja a Saáry kezét és oly vértforraló kacérsággal néz a szemébe, 6642 8| elszaladt... Most magára vessen, ha hideg kávét kap, vagy 6643 15| lépcsőföljárat előtt sietve búcsút vesz a barátjától.~ ~- Én most 6644 9| Azt hiszem, szívesen veszed, ha magadra hagylak, hogy 6645 17| akkor a jó pajtásságunk is veszedelemben forog... Ne magyarázza félre, 6646 17| néha helyrehozhatatlan veszedelmekkel jár. Aki a vallomást, amit 6647 10| földalatti tömlöcbe, ahol őseim a veszedelmes rabokat őrizték... Mielőtt 6648 12| még hagyján, sőt azt se veszem rossz néven tőled, ha a 6649 15| Negyedórán át szótalanul nézi a veszettül táncoló hullámokat, míg 6650 14| látta, hogy itt nem igen veszik hasznát, sietve megmosdott 6651 3| Másolt és rossz kölykökkel vesződött, de nem volt többé szüksége 6652 8| hölgyet ez az udvariasság nem vesztegette meg; komolyan fölhúzta az 6653 17| jelenet is bizonyítja, nem vesztek kárba.~ ~Saáry, vacsora 6654 16| frisseség dolgában bízvást vetekedhetett a fiaival, utóbb elmesélte 6655 3| dolgában a koronás királlyal vetekedik: mindenkit megismert, akit 6656 13| művészei, - még tévedésből se vetemednek oly könnyelműségre, hogy 6657 9| megszegje? Ha ilyesmire vetemednék, nagyon megszomorítana, 6658 9| aki engedelmesen mértéket vétetett egy új smokingra, - ötödikén 6659 2| életében még a légynek se vétett, s akiktől nem egy kalandor 6660 8| Megengedi, hogy én is vethessek egy pillantást a lelkébe? 6661 9| csak futólagos pillantást vethetett az előcsarnok nehéz, régi 6662 15| és biztató pillantásokat vetnek feléje. A kávéházban az 6663 7| barátságos pillantásokat vetve néha hátuk mögött ballagó 6664 13| síkra szálltak érte. Maga a vezér is elkeseredve vett tudomást 6665 6| a fácán a gyorsírásról, vezércikket még sohase olvastam életemben, 6666 7| kegyelmes úr, a párt mindenható vezére, tágranyilt szemmel jött 6667 13| lesz a vége. Az ellenzék vezérkara ragyogó optimizmussal ült 6668 1| mögött, mely az ülésterembe vezetett. Tomboló, lelkes, jókedvü 6669 1| kérdezték maguktól halkan a kis vicinális politikusok, akik eddig 6670 3| kedves, jószívü és örökké vidám aggastyán volt, aki uriasan 6671 1| akik mindaddig Pesten és a vidéken ügyvédeskedtek, kurta zekékben 6672 5| mikor a kisleány az egész vidéket elbájolta kedvességével, 6673 5| hét alatt a világ legszebb vidékét is megunja. Ő a korzót, 6674 1| embonpointját megpillantották; a vidékieket - akik közül túlnyomó számban 6675 11| s a maga puha kis keze vigasztalt meg hosszú ideig az emberek 6676 13| addig szívességből én fogok vigyázni...~ ~Saáry behunyta a szemét 6677 16| indiai utazásra magával vigye...~ ~ ~ 6678 3| Azt akarom, hogy többre vigyem, mint azok, akiket jólétben 6679 14| szolgálatait s tiz perc múlva már viharos érdeklődéssel kérdezősködött 6680 15| molón, melyhez egy didergő, viharverte gőzös van láncolva, mindössze 6681 7| a tapsok tomboló orkánja viharzott végig a terem langyos és 6682 11| hasonlít azokra a savanyu világgyűlölőkre, akiket a nők hetedhét mérföldnyiről 6683 9| csomagoláshoz. Tudom, hogy megveti a világi hiuságokat, s hogy a perrendtartás 6684 8| fűtetlen szobában, rossz világítás mellett tanultam a leckémet 6685 16| főherceget mulattatta. A fiumei világító-torony már abbahagyta éjjeli jeladásait, 6686 10| erőszakosságai vérvörös fénnyel világítottak ide a XVI. század homályából? 6687 11| csillognak ide az intenzív, fehér világosságban, mely a nagyszerüen romantikus 6688 11| mely valami kisérteties világossággal árasztja el a bástyába vágott 6689 11| aki e különös kérdésbe világosságot deríthet. (Komolyan:) Mondja, 6690 10| villamos csillár vetett világosságot a régimódi butorokra, az 6691 16| gondja, mint hogy az egész világot boldoggá tegye... Ugy-e, 6692 7| hirtelen a szenzációk villamáramlata rezdült végig a túlzsufolt 6693 3| nagyváros bérpalotái, a villamosok és járókelők lármája csodamódon 6694 3| gyermekszeme - csak egyszer villant föl: akkor, amidőn az öreg 6695 14| Előbb Ikáig sétált, majd villamoson átrándult Voloscába s jóideig 6696 2| így válaszolt:~ ~- Mire vinné, mikor annyit már úgyis 6697 1| orosz papok hajlongtak és violaöves, diplomata-arcu apátplébánosok 6698 10| nézett rá kiváncsian a magas virágállványok mögül, ismeretlen smokingos 6699 7| csillogott, a Duna felől virágillat suhant feléje, az öreg házak 6700 10| éjjel volt, a fák gyémántos virágesőben ragyogtak, valahol messze 6701 13| hogy az őszinte gyermek virgácsot érdemel, én belátom, hogy 6702 5| millión - ő a vármegye első virilistája - de édesanyám már a legelső 6703 1| fazonjában vérvörös nyakkendő virított, rövid nadrágja alól citromsárga 6704 11| fölött egy édes kis női lény virraszt...~ ~Masa (lábujjhegyen 6705 3| úr negyedfél évtized óta virrasztott a baloldal hegycsúcsain, 6706 14| ahol pálmák és citromfák virulnak. Mariska meghatva, könnyes 6707 3| megokoltnak látszott: erről a viruló mamáról csakugyan nem lehetett 6708 9| este puha flanelingeket viselhet. Legjobb, ha e tekintetben 6709 14| engedelmes fiucska módjára fog viselkedni, már az úton meggyőződött 6710 17| gondolod, hogy kissé gyanúsan viselkedtek? Már fél órájánál több, 6711 3| kijelentette, hogy ő fogja viselni az árva tanítási költségeit...~ ~ 6712 13| idétlen Ferenc József-kabátot viselő falusiak, akik vörös kezüket 6713 1| ünnepies fekete kabátot viseltek, s néha lopva körüljártatták 6714 9| pesti lakós, akkor ebben a viskóban is megélhet valahogy...~ ~ 6715 11| elsüppednek a falu szétszórt viskói, a tűlevelü erdőségek, a 6716 3| homályából, sehogyse tudott visszaemlékezni rá, hogy vánnyadt kis ajka 6717 7| melynek mélyén nehezen visszafojtott indulatok reszkettek, hirtelen 6718 10| komornyik szolgálatkészen visszahúzott előtte, s csak arra tért 6719 12| megszoríthatom a kezét és ha visszamegyek, bizonyára boldoggá fogok 6720 11| hát gondolkodás nélkül visszaszereztem a szabadságomat, most, hogy 6721 12| foglalkozhassék, egy pillanatra visszatartotta Saáryt az ebédlő ajtajában.~ ~- 6722 17| marslakókban... Lehet, hogy egyszer visszatérnek megint a régi illuzióim, 6723 9| unokájuk vendégére, egyszerre visszatértek kriptájukba. Saáry tetőtől-talpig 6724 7| meghívás elfogadásában. A visszautasításnak az volt az oka, hogy húsz 6725 10| ez, úgy hiszem, magát is visszavarázsolja a valóságos életbe... A 6726 5| a hajnali gyorsvonattal visszautazott a fővárosba. Nagyot lélegzett, 6727 4| könyörületes szellem észrevétlenül visszavigye Eötvös-utcai hónapos szobájába, 6728 9| eleven szépsége, s milyen visszhangot verhet föl a századéves 6729 3| megigértem az unokámnak, hogy viszek magammal valakit, aki a 6730 2| bejutnak!”~ ~- Gondolod, hogy viszi majd valamire itt Pesten? - 6731 17| gyerekes ragaszkodásomat viszonozhatná... Az ilyen édes kis tündérek 6732 7| Én? - mondta és lelkesen viszonozta a Saáry kézszorítását. - 6733 9| levenném magáról.~ ~Tehát viszontlátásra a sajó-eörsi kastély terraszán, 6734 17| hónapi távollét után végre viszontláthatom a legszebb asszonyt, s mikor 6735 15| szegény haldoklót fogok viszontlátni, akinek már csak percei 6736 12| emberekkel lépett bizalmas viszonyba, akik ősi kastélyukban laktak, 6737 14| isztriai húsárak, piaci viszonyok és érdekesebb pletykák felől. 6738 5| munkái, s a szokatlan heves viták, melyek a válaszfölirat 6739 5| őket attól, hogy az első vitákban résztvegyenek. A tekintélyek 6740 13| megingott pozicióját.~ ~A vitarendező bizottság, mely az ellenzék 6741 3| hallgatta a nagyhangúak vitatkozását, vagy szerényen, szinte 6742 1| akik a kaszinóban hajnalig vitatkoztak róla, az ügyvédek, akik 6743 9| Grácba vagy Szakállhőgyészre viteti magát. Ugy-e nem fog influenzát 6744 4| boldog megkönnyebbüléssel vitette el maga elől az érthetetlenül 6745 10| századok előtt sirbatért vitézek ürítgették valaha a remekbe 6746 5| csillantak meg: a sárga vitorlák, melyek a gyémántként, sziporkázó 6747 16| hogy Szentkúthyékat magával vitte Dalmáciába. Az Arany Sirály 6748 7| rosszkabátos, sommás pöröket vivő vidéki ügyvédecske szava 6749 13| állt szemben egymással a vívóterem porondján... Mindketten 6750 15| legendákról, mert az esze nem a vízen és a felhőkön jár, hanem 6751 14| nézte a gyöngén hullámzó vízfodrokat, majd így válaszolt:~ ~- 6752 8| volt barátja az ünnepies viziteknek, s aki a járásorvos tölgyfa-ebédlőjét 6753 15| nekiindul a nyugtalankodó víznek, mely fölött sötétszürke 6754 14| fogom előkeríteni év végén a vizsgadíjaimat.~ ~- És most? - folytatta 6755 14| Édes barátom, én nem a vizsgái iránt érdeklődöm, hanem 6756 14| tudja, már rég végeztem a vizsgáimmal, ilyen gondjaim tehát évek 6757 3| csakugyan gyorsabban végzett a vizsgáival, mint azok, akiket jólétben 6758 5| fütetlen szoba, ahol a vizsgálataira készült, a sok váltókereset, 6759 1| előtt tette le az ügyvédi vizsgálatot. Budapestet talán kétszer 6760 16| alamuszi arccal, miközben vizsgálódva végignézte a kétségbeesett 6761 13| hogy a kövéren termő, buja völgyek kedvéért minden lelkifurdalás 6762 11| nyaldossák az antik tűzfogó vörösréz cifraságait. Csupa évszázados 6763 15| nagyképü csilingeléssel Volosca felé. A fürdővendégek még 6764 14| majd villamoson átrándult Voloscába s jóideig lustálkodva kószált 6765 6| képviselő úrhoz.~ ~- Hallja, voltakép borzalmasan unalmas ám a 6766 11| elgondolkodtam azon, hogy voltaképpen miért tekintem magát a legőszintébb 6767 12| voltak győződve arról, hogy voltaképp a színpadra születtek, válás 6768 17| szánalmasan és kétségbeesetten vonaglani kezd. A következő percben 6769 3| legjobban, hogy a szíve mennyire vonaglik az asszonyok után való szomjúságtól...~ ~- 6770 16| miközben arca csak úgy vonaglott a fölindulástól.~ ~- Kételkedik 6771 14| kieshetnék a kupéból, rossz vonatba szállhatna, s úgy meghülhetne, 6772 13| holnapi tervedről. A jövőre vonatkozólag pedig szerényen arra kérlek, 6773 14| födött Karszt tetején robogó vonatok felhőfoszlánya lebegett, 6774 5| erdőcske elmaradt mögötte; de a vonaton sokáig hasztalanul töprengett 6775 15| de arra a hírre, hogy te vonatra ültél drágám, rögtön kiugrottam 6776 14| Mariskát, hogy a reggeli vonattal Abbáziába érkezik, mert 6777 2| venné, ha a petróleumra vonatkozólag valamely mérsékelt átalányban 6778 5| ország figyelmét magukra vonhatják; de egyelőre a mártirok 6779 5| napfény, mely arany-patinával vonja be az opálszínü hullámokat, 6780 8| akkor mindjárt vissza is vonom azt az ajánlatot, mellyel 6781 15| kiváncsi tömeg sorfala közt vonul ki a hajóból és Saáry boldog, 6782 8| karomat, mert fáklyások vonultak az ablakom alá, egy malacbanda 6783 12| érintkezett, ellenben beteges vonzalommal csüggött azokon a főrangu 6784 17| annyit jelent, mintha a maga vonzalma és becsülése hidegen hagyna... 6785 9| szemeivel látott, a régi Scott Walter-féle regényekben, melyeket valaha 6786 16| Sándor Henrik főherceg yachtjának. Sándor Henrik főherceg 6787 15| A tenger felolvasztott zafírként csillog, s szerelmes gyöngédséggel 6788 7| mennydörögtek a helyeslés zajától és a tapsok tomboló orkánja 6789 5| nyolc órakor se tünt föl a zajongó politikusok közt.~ ~- Azt 6790 3| azokat is jól ismerte, akik zajos életútját sohase keresztezték. 6791 8| teremtett lelket se talált. A zajra azonban, amit belépése okozott, 6792 1| nyelvén, mely a Bakony és a zalai hegyek levegőjét hozta ide 6793 2| csillagok ragyognak, akár záporeső esik, pontosan hazatér a 6794 4| itt puha aszbesztfalként zárja el attól a hideg világtól, 6795 8| ablakokat selyemfüggönyök zárták el az utcától, a zöld lombok 6796 11| én is boldog fájdalommal zártam el mindörökre a subládom 6797 2| boldogságunkban a másodemeleti zártszéken...~ ~Hálásan emelték szemüket 6798 15| egy lélek se jár, a boltok zárva vannak, csak egy elkeseredett 6799 3| hűséges harcosa fogsz lenni a zászlónak, melyre választóid előtt 6800 9| pajtási viszonyukat nem zavarja meg semmiféle önző és kellemetlen 6801 4| indiszkrét pillantásokkal zavarták volna, a huszárönkéntes 6802 12| házigazda, őrizte meg derüs és zavartalan nyugalmát.~ ~- Hölgyeim, 6803 2| és Josephine meg Zsófia zavartalanul ihatták meg kávéjukat, miután 6804 1| vidéken ügyvédeskedtek, kurta zekékben rándultak ki a falusi névnapokra, 6805 1| A zenekar hangolni kezd.~ ~A márványos 6806 17| muzsikáját tartjuk a legbájosabb zenének, hanem azt az ügyetlen dadogást, 6807 8| és melódikus dallamként zengett körülötte az intim és világos 6808 10| szempillantás alatt átvillámlott a zivataros éjszakák emléke, amikor 6809 17| higgadt társalgás tónusába zökkenjen, de ijedten konstatálja 6810 1| műhelyéből hozott ide, s a zöldatillás teremszolgák sokasága, mely 6811 9| foglalt.~ ~- Oh, a vendégek zöme még csak holnap reggel érkezik, 6812 1| hirdetéseit kifüggesztik, egy zömök, szőkebajuszos fiatalember 6813 13| órán át szótalanul üljön a zongora mellett, míg barátnője szeszélyesen 6814 9| ne tőlem kérdezd, hanem a zsarnok gondviseléstől, akinek szőke 6815 1| közülük ott szorongatta zsebében a levelet, melynek alapján 6816 1| tapogatták meg kabátjuk belső zsebét. A megbizólevelet keresték. 6817 17| már nyugodtan elteheti a zsebkendőjét, mert az Arany Sirály-ról 6818 17| negyedóráig meghatva lobogtatták zsebkendőjüket az Arany Sirály felé, mely 6819 10| csöndjét, míg a nádfödeles zsellérházakban reszkető leányok figyeltek 6820 8| szabóknál dolgoztat, mint minden zseniális ember... Azt is tudom, hogy 6821 1| gomolygott, s a levegő hangos zsibongással volt tele, mintha a kortestanyák 6822 11| előálltak, s mindenki hangos zsivajjal igyekszik a kapu elé, ahol 6823 2| társaságban. Azt mondom neked Zsófi, hogy ennek se fogják sok 6824 16| a szálloda halljában. A zsúfolt előcsarnokban csakhamar 6825 3| Csak nem mehetek ebben a züllött kabátban egy előkelő vendéglőbe!~ ~- 6826 7| az árvaház, melynek egyik zúgában félénken meghúzódott, a 6827 7| reszkettek, hirtelen tomboló zúgás váltotta föl, az ellenzéki 6828 15| bár az eső még mindíg zuhog - úgy érzi, hogy a tengeren 6829 15| Gyerekkoromban az volt az álmom, hogy zuhogó záporban, ólmos felhők alatt 6830 9| kicsillogó álomképre. A zuzmarás rengetegben, ezer és ezer, 6831 10| hogy a gyémántos síkság, a zuzmaravirágos erdő és a hófehér asszony