Rész

 1  1|        teszik az idegeinket, hogy amikor egy szép asszonynak, s egy-egy
 2  1|      Egyszerre megszünt a varázs, amikor meglátott, a gyógyszerész
 3  1| meghallgatja szerelmi vallomását, amikor egy napon, a lakásomon,
 4  4|          hátuk mögül, s a doktor, amikor megvizsgálta, meglehetősen
 5  4|   harmadik hét elején hullott le, amikor egyszer, ebéd után, valami
 6  5|        kérdezte halkan az urától, amikor a támlásszékeiken elhelyezkedtek.~ ~
 7  5|        gondolt arra a pillanatra, amikor mindezekért a kinzásokért
 8  6|           türelemmel azt a napot, amikor magát egyszer a kezeim közé
 9  7|        impertinens, elbizakodott, amikor már a hátatokon fölemelkedett
10  7|         ezeken az élős­die­ken... Amikor a szinházban a zsölleszékemet
11  7|         az a leggyönyörübb estém, amikor kedvem szerint vájkálhatok
12  7|        még egyetlen eset se volt, amikor ettől a principiumodtól
13  7|           s az ebédre várakoztam, amikor a gazdasszonyom, aki tudja,
14  7|         nagyobb méreteket öltött, amikor hire futott, hogy az ismeretlen
15  7|         ez volt az egyetlen eset, amikor egy szinpadi szerzőnek megkegyelmeztem.~ ~-
16  9|         művészt, de közel az idő, amikor rothadt narancsokat fognak
17 10|       éhen és megéred azt a kort, amikor már az eszednek is hasznát
18 10|          patinája most is megvan, amikor csak én, a méltatlan utód
19 10|         átkot akart mon­dani rám, amikor a házasságom hirét meghallotta,
20 10|   gondolok vissza gyönyörüséggel, amikor az édesanyádat feleségül
21 10|          vannak néha pillanataim, amikor a szivem egyszerre elfacsarodik;
22 10|      megdézsmálta a készletünket. Amikor negyedszer nyert, a játékmester
23 11|            mosolyogva ugrott föl, amikor a házaspár a belső szoba
24 11|      futott át a háta közepén, de amikor eszébe jutott, hogy a nagylelkü­ség­nek
25 11|         kárörömmel néztem Rédeyt, amikor reggelenként lehorgasztott
26 11|        tetszik... Hát még később, amikor mind a ketten megöregedtünk!...
27 12|        hivja a nevén, mint engem, amikor még idehaza betyárkodtam...~ ~
28 16|          még pedig tegnap délben, amikor a bátyja ügyében idefenn
29 17|    terveket festi ki maga elé, de amikor egyedül marad, olyan, mint
30 17|           Csak akkor tér magához, amikor a programm második részéhez
31 17|         tervei megvalósitásá­hoz, amikor nagy megdöbbenésére észreveszi,
32 19|          az mindörökre elveszett, amikor a szemeit lehunyja... A
33 19|           azt a végső pillanatot, amikor a kalmukraktárának bucsut
34 19|         tekintett valaha én reám, amikor a szobában bujósdit játszott
35 19|        anyám is sípot vett nekem, amikor annyi idős voltam, mint
36 20|  egyáltalában nem is vette észre, amikor közeledtem hozzá, s csak
37 21|         hogy mily uton jut hozzá, amikor az élete csupa ragyogó és
38 22|         nyelvüket öltögették rám, amikor ott ültem velük egy alacsony
39 22|    városban, magányos éjszakákon, amikor egyedül üldögélek a dolgozó­szobámban,
40 22|            hogy nem most álmodom, amikor fiatalságom igy egyszerre
41 22|      megcsap a fáradtság fuvalma, amikor még most is ugy rémlik előttem,
42 22|          át a hidegség a hátamon, amikor az egykori akasztófa-domb
43 22|         körül, lesve az alkalmat, amikor a bánatos szerelmest megpillanthatom...
44 22|        közül, s akihez egy napon, amikor a pisze orrát megint szemtelenül
45 22|         délutánt... Lesz még idő, amikor bocsánatot fog kérni, amiért
46 22|        pillantással néztek végig, amikor szemlesütve elhaladtam mellettük...
47 22|         akkor hallottak utóljára, amikor a Napoleon győző hadseregéből
48 22|     szemeivel nyájasan pislogott, amikor hirtelen összeszedtem magam
49 22|            attól a naptól kezdve, amikor Mária Terézia királynő ama
50 22|   kérdezte a kamarás emelt fővel, amikor megint ott álltam előtte,
51 22|    generális verseit olvasgattam, amikor a házigazda egy délután
52 22|         remegett a fölindulástól, amikor ezeket mondta, s én zavartan,
53 22|        kismartoni kastélyban irt, amikor a testőrkapitány zenekarát
54 22|          Abban az időben volt ez, amikor a dédapám is ott mulatott
55 22|           beszéltem... és most... amikor tetőled is elbucsuzom, ugy
56 22|   rohamosan közelednék az az idő, amikor igazán találkozni fogok
57 22|        megint haza, azon a napon, amikor Szentandrássy Gézát temették.
58 23|           kis leány: Igazam volt, amikor nem hittem el ezeket a rágalmakat?~ ~
59 23|         az emberek mind hazudnak, amikor a méltóságos államtitkár
60 23|    királylyal is akkor beszélhet, amikor akar, akinek minden szavát
61 23|         kis fruskától hallott, és amikor elmentem, igy fog szólani