Rész

 1  1|               s adják meg neki a régi jó barát kiváltságait: engedjék
 2  1|  mézesheteinkben kijelentette, hogy a jó asszonynak sohase lehet
 3  2|          pince levegője, ugy látszik, jó hatással van e mogorva férfiu
 4  2|               állott s Péter, mikor a jó kedve kicsillant, vidáman
 5  2|                 annak most fölvitte a jó istenke a dolgát... Még
 6  2|               istenke a dolgát... Még jó, ha egy pengő forintért
 7  3|               van keserüséggel: ó, mi jó lett volna családot alapitani!
 8  3|          seprőbajuszos gigerli, meg a jó Isten tudja még hány különösebbnél
 9  4|               és sétatereket, Call ur jó két héten keresztül meg
10  4|               s ha a pincér, véletlen jó kedvében, előzékenyebb volt
11  4|         nekünk novemberre néhány ezer jó szivart, mert a német császár
12  5|               mert Komlóssynénak, aki jó gazdasszony és szigoru feleség
13  5|               megszéditették, de volt jó dolga, hogy a gyönyörüségét
14  6|                  A részeg ember még a jó Isten előtt is szent, -
15  6|           előzik meg rangfokozatban a jó Istent...~ ~A tábornok megigazitotta
16  7|               érzés fog el, hogy ma a jó Isten kegyelméből ismét
17  7|               s ez az oka, hogy az ön jó és nemes szivéhez apellálok...
18  8| királyasszonyt ágyba döntötte?...~ ~A jó Isten tudja. Talán ez, talán
19  9|            tizenöt forintot fizet egy jó ülésért, most még csak megbotránkozott
20 10|         hatnapos kis baba, melylyel a jó Isten a házasságunkat megajándékozta...
21 10|     Beaulieube megválthattam...~ ~Még jó, hogy a kaszinói urak könyörületesek
22 10|         tudata, s akárhányszor csak a jó Isten mentett meg attól,
23 10|           beteg feleségem számára egy jó üveg bort vásároljak, pedig
24 10|             erre égető szükség van... Jó ideig lázas fejjel kószáltam
25 11|       érdemeltem meg tőle, hogy ilyen jó legyen hozzám... Ő volt
26 11|          bizvást elmondhatom ezt.~ ~A jó szivar, a jó ebéd, a szép
27 11|     elmondhatom ezt.~ ~A jó szivar, a jó ebéd, a szép asszony kevés
28 11|               szivvel mondtam hálát a jó istennek, aki akkor a fiatal
29 12|          beszélnünk... De ugy-e édes, jó nagyapuska, megtanit, ha
30 12|              nagyapuska, megtanit, ha jó viselem magamat?...~ ~-
31 12|               Pesten is tudtam...~ ~- Jó, tehát nem fogsz vacsorát
32 12|             vagyok... Itt van egy pár jó falat, edd csak meg gyorsan...~ ~
33 12|              a holdvilágban, mint két jó cimbora, aki teljesen érti
34 13|         nevezetességeket megtekintse. Jó darabig kóboroltak a vaskosaras
35 13|            Előre mester, induljunk, a jó Isten nevében... Verjük
36 13|          Péter apó korcsmájába... Ott jó bajor sört kapunk és kitünő
37 13|             megforditotta a csónakot. Jó háromnegyed óráig csöndesen
38 13|             tölthetjük az esténket... Jó kis vacsorát fogunk enni,
39 14|         legyen magának is egyszer egy jó karácsonya...~ ~Kenéz zsebre
40 14|                megjelent álmában az a jó angyal, aki a gyermekeknek
41 15|               hamvaikat továbbra is a jó Isten napsugaras ege alatt...~ ~
42 16|            egyik eldugott utcá­jában. Jó darabig csendesen falatoztak
43 19|           után elköltik... Most pedig jó éjszakát, mert más dolgom
44 20|         láthatatlan mélyeiben, néha a jó és rossz indulatok borzalmas
45 20|           Ezért vallom, hogy abszolut jó emberek egyáltalában nincsenek
46 20|              néztem Szenttamássyra: a jó fiu, a kifogástalan gavallér,
47 20|              mondta volna:~ ~- Ime, a jó Isten megkönyörült rajtam,
48 21|               hiszem, hogy sok év óta jó ismerősök vagyunk.~ ~- Igen, -
49 22|              végigsimitották, lármás, jó pajtásokkal, akiket valami
50 22|              járnának közöt­tük?... A jó isten tudja... Néha ugy
51 22|               főtisztelendő ur nagyon jó barátságban van a méltóságos
52 22|               elhaladtam mellettük... Jó tiz percbe tartott, amig
53 22|         szerint, én imádkozni fogok a jó Istenhez, hogy segitse és
54 22|               lettek, pedig valaha, - jó istenem, az övék volt ez
55 22|         klastromban járnék, valahol a jó isten háta mögött, megfeketült
56 23|               elhinni... hiszen olyan jó... olyan tisztességes külseje
57 23|           után kivánkoznék?... Mert a jó asszonyok és a tisztességes
58 23|               tudtam én, hogy magának jó szive van, hiába beszélnek
59 23|               most tudom, hogy milyen jó, milyen kedves, milyen elmés