Rész

 1  1|        jőjjek, hanem azért is, mert mi irók ritkán találkozunk
 2  1|      kölcsönös kiábrándulással jár. Mi irók gyorsan kiábrándulunk
 3  1|             egészen azonosak, - ezt mi irók, sajnos, gyakran tapasz­taljuk,
 4  1|             Kezdjék meg maguk, majd mi követni fogjuk a példáju­kat...~ ~
 5  1|             nélkül igy szólott:~ ~- Mi az ön terve Lehmann Vilmával?~ ~-
 6  1|          Lehmann Vilmával?~ ~- Hogy mi a tervem? - dadogtam csodálkozva.~ ~-
 7  1|       csodálkozva.~ ~- Igenis, hogy mi a terve?... A legutolsó
 8  2|              te cinikus öreg: ugyan mi közöd ahhoz a sápadt fiucskához,
 9  3|           tele van keserüséggel: ó, mi jó lett volna családot alapitani!
10  3|      mozdulatlan juhász feküdt.~ ~- Mi történt a juhászszal? -
11  4|         valami félistennek... Pedig mi, akiket a szabad Amerikában
12  5|       ijedten megkérdezte tőle:~ ~- Mi bajod?~ ~- Semmi bajom, -
13  7|    kerekedjék... Nem is tudom, hogy mi történt akkor velem, de
14  7|             hozzám az ebédlőbe.~ ~- Mi az? - kérdeztem tőle.~ ~-
15  8|         homlokáról a verejté­ket... Mi történt vajjon a derék és
16  8|       család asztalára kerülnek?... Mi okozta a riasztó szomo­ruságot,
17  8|             hang is kitört volna... Mi történt az öreg Nickelsdorffal,
18  8|          jobb kezét levágták volna? Mi történt volna a britt óriással,
19  9|             El tudja képzelni, hogy mi történik ezek után a hangversenyteremben?...
20 10|           az elvet vallotta, hogy a mi fajtánk nem szorul a tanulásra
21 10|                  Akarod tudni, hogy mi történt az ősi vagyonunkkal,
22 10|           azt a vonást, melyet csak mi, croupier-k ismerünk: a
23 10|           ismerünk: a halál jegyét. Mi akárhányszor biztosak vagyunk
24 11|     tisztelője: Földy János.”~ ~ ~- Mi állt a levélben? - kérdezte
25 12|            az urfi nem szokta meg a mi időjárásunkat... A nap ugy
26 13|      várakozott rá.~ ~- A mesternek mi a programmja a mai napra?~ ~-
27 13|        havelockot akasztott le.~ ~- Mi ez? - kérdezte Lenck.~ ~-
28 14|       pénzekkel honorált volna.~ ~- Mi az, a mit még becsaphatnék?
29 14|                Hát gondolkozz, hogy mi az, ami a legnagyobb örömet
30 15|         tórium 1546.~ ~Tudják, hogy mi volt a szelencében? Nem
31 15|             groteszknek tünik föl a mi szemünkben, akik kedves
32 15|            megint ugy érzem, hogy a mi kegyeletünk, melylyel szegény
33 15|        csontokkal.~ ~- Tudják, hogy mi ez? kérdezte mosolyogva.~ ~-
34 15|     ciprusai alatt meg­fordult...~ ~Mi szótlanul néztük végig a
35 15|           ekkor ugy éreztem, hogy a mi kegyeletünk hazug és affektált,
36 15|       affektált, s hogy voltaképpen mi vagyunk szivtelenek, akik -
37 16|              kétsze­resen érezheti, mi az: a csöndes, szimpatikus
38 17|            jókedvtől.~ ~- Hát téged mi lelt? - kérdeztem tőle csodálkozva. -
39 17|          jövedelmező hivatalom.~ ~- Mi az?~ ~- Én, kedves öregem,
40 18|          pozitiv alapja.~ ~Tamássy: Mi huszadik századbeli neuraszténikusok
41 19|     lángjánál eléget... Tudja, hogy mi az élet, Mayer ur?... Az,
42 20| körülményektől függ, amelyek közt a mi rövid, földi utunkat végigjárjuk...~ ~
43 20|            az Isten szerelmére, hát mi történt veled?~ ~- Csak
44 22|          tüntek gyermekkorom hősei, mi történt velük, gondolnak-e
45 22|       kedvéért hütlenül elhagyta... Mi volt igaz e hirből, senkise
46 22|           igy szóltam magamhoz:~ ~- Mi lenne, ha pályáznék a Katona
47 22|           én hozzám fordulj, mert a mi könyvtárunkban erről a korszakról
48 22|        sejtelmem se volt róla, hogy mi az, ami ennyire kihozza
49 22|       hangjairól beszéltek neki?... Mi oka lehetett rá, hogy a
50 23|            kevésből meg fogunk élni mi kettecskén, de azt ugyebár
51 23|            Mert mindenki tudja, még mi leányok is, hogy a méltóságos