Rész

 1  1|         vagyok-e, mert hajlandó lenne rá, hogy feleségül jöjjön hozzám,
 2  2|              szikláin?... Emlékszel-e rá, mikor a Séd befagyott s
 3  4|      alázatosan összelapulva gyujtott rá egy nyolckrajcáros szivarra...~ ~-
 4  4|             bizonyára törekedni fogok rá, hogy a kivánságát kielégitsem...~ ~
 5  5|              Ha megtudná, képes lenne rá, hogy egy éjjel, amig nyugodtan
 6  5|         monológját.~ ~- Ha véletlenül rá találok nézni a cselédre,
 7  5|              sütöm le a szemem, képes rá, hogy otthon teáscsészéket
 8  6|            meg­­döb­benve meresztette rá a szemét, amelytől a hadosztály
 9  6|         egymással... Majd lesz gondom rá, hogy legalább utólag becsülettel
10  6|            kezdtek bele, igy orditott rá:~ ~- Ha rá mer gyujtani
11  6|               igy orditott rá:~ ~- Ha rá mer gyujtani arra a cigarettára,
12  6|              megvető pillantást vetve rá - mérgesen kisietett az
13  7| megkegyelmeztem.~ ~- És valóban nincs rá okod, hogy szégyenkezzél
14  7|     kurtakorcsma padlójára.~ ~- Nincs rá okom? Megérdemelném, hogy
15  8|         nyomasztó sulylyal nehezedett rá az egész kastélyra, a park
16 11|            Hiszen ön is emlékszik még rá, ugy-e közjegyző ur?~ ~Schóber
17 11|             értelmetlen arccal bámult rá, hirtelen feltépte a boritékot.
18 11|               Én nagyon jól emlékszem rá, s még most is élénken vissza
19 13|               a kisajtóban várakozott rá.~ ~- A mesternek mi a programmja
20 14|        cégtáblája is hiába kacsintott rá oly kacérul. Kenéz urnak
21 14|        megfogadom, olyan oddsot kapok rá, hogy az összes iskolatársaim
22 15|           meghatott pillantást vetett rá, majd egyszerre meg­eredtek
23 16|            egyáltalában nem emlékszem rá, hogy a halászati resszortban
24 16|            mindenesetre jogositva van rá, hogy a feleségén elkövetett
25 18|      kártyákat, mintha kiváncsi lenne rá, hogy miképp alakult volna
26 20|             de én nem igen hallgattam rá többé... Az ablakon át a
27 22|        iskolái már nem voltak képesek rá, hogy rengeteg tudásszomjamat
28 22|  vércsefészket? Még visszaemlékez­tem rá, hogy diákkoromban akárhányszor
29 22|              rám... Vajjon hasonlit-e rá a kései unoka?... Egy pillanatig
30 22|                Itt már nincs szüksége rá, hogy tovább kalauzoljam...~ ~
31 22|         talentumát...~ ~Ámulva néztem rá, mert sejtelmem se volt
32 22|              neki?... Mi oka lehetett rá, hogy a XVIII. századot
33 22|         zavartan, meg­döbbenve néztem rá: ez a pupos, torzszülött
34 23|             államtitkár (kérdőleg néz rá, de a kis leány nem engedi
35 23|             államtitkár (kérdőleg néz rá).~ ~A kis leány: Mert mindenki