Rész

 1  1|         vagyok egy illuzióval...~ ~Ne vegyék szerénytelenségnek,
 2  1|           divatban maradnak, addig ne kivánja tőlünk, hogy tökéletesek
 3  1|           kapitányban... De maga - ne vegye rossz néven - semmivel
 4  2|          az indzsellér urnak, hogy ne terheltessék neki benézni
 5  3|          hogy az ember lábujját le ne tapossa?~ ~- Éjjel csak
 6  4| konfidenciával ezt mondta:~ ~- Már ne tessék haragudni, de akkor
 7  5|        dolga, hogy a gyönyörüségét ne sejtesse a feleségével.
 8  7|          FEKETE HÉTFŐ SZERZŐJE~ ~- Ne beszéljetek nekem a szivről -
 9  7|         legerősebb legényeket is - ne hozakodjatok elő nekem azzal,
10  7|           hangulataimtól. - Nézze, ne vágjon semmit se a fejemhez,
11  7|            az az igazság, amit föl ne kellene áldozni azért, hogy
12  8|           hogy indiszkrét hirek ki ne kerüljenek a betegszoba
13  8|    remegéssel?...~ ~Az ég kegyelme ne hagyjon el bennünket, de
14  8|           fejedelemasszony - isten ne adja megérnünk e napot! -
15  9|      kötelez... De a magánéletembe ne szóljon bele, mert akkor,
16 10|          És ha mégis megteszed, el ne végy valahogy olyan asszonyt,
17 10|          arra volt elég, hogy éhen ne haljunk. Az édesanyád még
18 10| vacsoráztunk, - s ez talán - miért ne lennék őszinte a halálom
19 10|           szerencsés nyerő arcának ne essem... De alkalmasint
20 11|            akaratu asszony lett... Ne vegye rossz néven, de mindig
21 11|         eszü urát... És ilyenkor - ne haragudjék meg rám - mindig
22 12|   káromkodni?~ ~- Tanitalak, de el ne árulj az édesanyádnak!...
23 15|            a végső óhajtásuk, hogy ne falazzuk el őket a fali
24 16|           munkáját elvégezte. Mert ne vegyék rossz néven, de én
25 16|       udvariasan arra kértem, hogy ne zavarjon a munkámban, kijelentette,
26 17|     sértődött arcot vág.~ ~- Erről ne beszélj, - mondja sötéten, -
27 18|           Reöth vállára üt): Engem ne félts, még sohasem végeztem
28 18|            esküszöm!...~ ~Tamássy: Ne esküdj! (Megragadja a csokrát
29 18|      Tamássy megakadályozza őket): Ne szennyezzétek be a kezeteket!~ ~
30 19|      futott át a háta közepén.~ ~- Ne tréfáljon, - itt csakugyan
31 20|    szomoruan intett a kezével:~ ~- Ne mondj semmit, ugyis hiába
32 22|     kávéház előtt:~ ~- Kisasszony, ne felejtse el ezt a mai délutánt...
33 22|           akarsz irni, fiam, akkor ne én hozzám fordulj, mert
34 22|       kamarás urhoz?~ ~- Már miért ne juthatnál be, te bolondos
35 23|           valamit).~ ~A kis leány: Ne szóljon, én nem kivánom,