Rész

 1  1|               nyájas olvasó többnyire nagyon is bele lát a lel­künkbe,
 2  2|                  Harminc éve csaltok, nagyon jól tudom, hiába szenteskedel...
 3  3|               Szomoru dolog ez, uram, nagyon szomoru, mert az ember szive
 4  4|                De önnek, Call ur, nem nagyon ártott, hogy az emberek
 5  4|                hogy Európában még nem nagyon terjedt el a férfias önérzet
 6  5|             hogy a feleségéhez képest nagyon gyönge legény, teljesen
 7  6|            egy erdélyi garnizonba. De nagyon komolynak mégse találhatták
 8  9|                  Nem, fiacskám, hanem nagyon is belebocsátkozott az előlegbe...
 9 11|    iskola-utcai kis szobában?...~ ~Én nagyon jól emlékszem rá, s még
10 11|              lakásukról eltávoztam... Nagyon boldogtalan voltam, s azt
11 11|            volt valami szende bakfis, nagyon is erős akaratu asszony
12 12|              a menyétől. Ugy látszik, nagyon is finomnak tartotta ezt
13 16|              titkár veszedelmes hirét nagyon jól ismerték, rövid habozás,
14 16|         szólott:~ ~- Ez a kijelentése nagyon lovagias és én boldog vagyok,
15 17|            Nekem most, Istennek hála, nagyon jól megy.~ ~- Valami uj
16 18|            mintha az egész ügy nem is nagyon érdekelné.~ ~Az urak diszkrét
17 18|           csöndben játszanak, a tónus nagyon finom és előkelő.~ ~A szoba
18 18|             komor­nyi­kok egyenruhája nagyon gazdag és impozáns. Aranysujtásos,
19 18|        kártyaasztal körül. Mindnyájan nagyon izgatottak és lehangoltak.)~ ~
20 19|           ruhára meg kosztra kell, az nagyon kevésből kikerül... Én kávéházba
21 21| megpillantotta valahol.~ ~Ellenszenve nagyon is érthető volt: a két férfit
22 21|         rengeteg vagyonába csöppenve, nagyon hamar megunta azokat a hitványlelkü
23 21|         Bizonyos volt, hogy Hétfáy is nagyon jól ismeri őt, sőt akárhányszor
24 22|            igen, - a főtisztelendő ur nagyon jó barátságban van a méltóságos
25 22|            Mert lásd kis fiam, a sors nagyon kegyetlen volt a te öreg
26 22|          kezét és távoztam, s hosszu, nagyon hosszu ideig elérzékenyülve
27 23|           vehet el engem feleségül... Nagyon kevésből meg fogunk élni
28 23|             méltóságos államtitkár ur nagyon szigoru a kinevezések dolgában,