Rész

 1  4|      szállodákat és sétatereket, Call ur jó két héten keresztül
 2  4|     követendő kura tekintetében. Call ur szerényen járt ide-oda
 3  4|   szolgálatkészen felnyitotta.~ ~Call ur megnézte a szivart, kissé
 4  4|         a havanna-szivarokhoz.~ ~Call ur erre ismét szerényen
 5  4|          nevet olvasta le: B. G. Call & Co. Annyira megijedt,
 6  4|  elsápadva dadogta:~ ~- Ön talán Call ur, a világhirü szivargyáros?~ ~-
 7  4|        nem más, mint az amerikai Call, a milliomos szivarkereskedő,
 8  4|     hódolattal nézte. Negyed­nap Call ur már a grófok asztalánál
 9  4|   mivoltában is megismerhette.~ ~Call ur a grófi asztalnál is
10  4|    dohányzásról...~ ~- De önnek, Call ur, nem nagyon ártott, hogy
11  4|          még inkább elbámultak a Call ur szókimondásán, mikor
12  4|    szólott:~ ~- Szavamra mondom, Call, hogy maga kolosszálisan
13  4|   nagyszerü fiu!~ ~Egyik délután Call valami halványkék levelet
14  4|      egymás kezéből a levelet.~ ~Call ur egyszerüen vállat vont.~ ~-
15  4|           ha nem igy? - kérdezte Call ur csodálkozva. - A tisztességes
16  4|  eltartson bennünket...~ ~Másnap Call ur szalonkabátot öltött,
17  4|         amig kidobnak, - szólott Call ur önérzettel.~ ~D’Escal
18  4|           Ő felsége, a király!~ ~Call ur nesztelenül lépett a
19  4| élvezetet köszönök önnek, kedves Call, mert amint tudja, szenvedélyes
20  4|          is kedvesebb lenne...~ ~Call biccentett a fejével.~ ~-
21  4|      érzi magát az ó-világban?~ ~Call ur fitymálva vállat vont.~ ~-
22  4|     nevel­tek, azt hiszszük...~ ~Call ur nagy lélegzetet vett,
23  4|           ezt mondta:~ ~- Kedves Call, most még arra kérem, küldjön