Rész

 1 19|      feje, a tömzsi, őszszakállu Mayer, ismét összedörzsölte a
 2 19|       kivetődő világosságban. De Mayer, aki nem volt a hangulatok
 3 19|      embert? - kérdezte a tömzsi Mayer csodálkozva.~ ~Kiváncsian
 4 19|              Halló, halló, itt a Mayer Ferenc és fia cég beszél...
 5 19| csodála­tosan fülbemászó hang.~ ~Mayer ur megrőkönyödve bámult
 6 19|      telefon, - szólott a tömzsi Mayer, aki azt hitte, hogy valaki
 7 19|       szeliden és komolyan, hogy Mayer urnak egyszerre hidegség
 8 19|          és az elméjükben... Ön, Mayer ur, ma éjjel is az üzlettel
 9 19|       szobákban kigyulladnak?... Mayer, Mayer, azt mondom, hogy
10 19|          kigyulladnak?... Mayer, Mayer, azt mondom, hogy rossz
11 19|         vezetéken keresztül:~ ~- Mayer, szegény Mayer, ön bolondokat
12 19|    keresztül:~ ~- Mayer, szegény Mayer, ön bolondokat beszél...
13 19|         hozta ki a sodrából.~ ~- Mayer ur, legyen higgadt, mert
14 19|   elkölti az egész jövedelmét?~ ~Mayer epésen fölkacagott.~ ~-
15 19|         várjon csak egy keveset, Mayer ur...~ ~- Mit akar még mondani?~ ~-
16 19|    életét fecséreli el, tisztelt Mayer ur... Pedig az élet sokkal
17 19|          Tudja, hogy mi az élet, Mayer ur?... Az, ami a lelkét
18 19|          tud... De maga, szegény Mayer, nem él, hanem hatvan év
19 19|         mert más dolgom van...~ ~Mayer ur válaszolni akart valamit
20 19|        keresztül? Akárhogy volt, Mayer ur ugy érezte, hogy ma nem
21 19|      apró pelyhecske szitált. És Mayer ur - Isten tudja, hogyan? -
22 19|        haza az éjféli miséről... Mayer ur ránézett az asszonyra,