Rész

 1 18|          Besöpri a tételeket.)~ ~Tamássy: (Felugrik a helyéből s
 2 18|      Láttad ezt?~ ~Reöth: Mit?~ ~Tamássy: Neki kettője maradt, de
 3 18|        Reöth: Mennyit adsz le?~ ~Tamássy: Ma este kétezer koronát.
 4 18|     neked találták ki, öregem.~ ~Tamássy: Hát kinek találták ki?
 5 18|         Kalapot emelek előtte.~ ~Tamássy: (Suttogó hangon.) Gyere
 6 18| tételeket.)~ ~Reöth: És pedig?~ ~Tamássy: (Még mindig suttogva.)
 7 18|     bizonyiték a kezedben van.~ ~Tamássy: Annyi, mintha már minden
 8 18|         Reöth: Hogy érted ezt?~ ~Tamássy: Hetek óta figyelem ezt
 9 18|          nincs pozitiv alapja.~ ~Tamássy: Mi huszadik századbeli
10 18|          nyakadat tekerjék ki.~ ~Tamássy (a Reöth vállára üt): Engem
11 18| visszamennek a játékasztalhoz.~ ~Tamássy (egy játékoshoz): Hogy megy
12 18|        félelmes a szerencséje.~ ~Tamássy (gunyosan): Öt forintod
13 18|       asztalra, de e pillanatban Tamássy megragadja a karját. Az
14 18|        csendben játszódik le.)~ ~Tamássy: Megálljon! Mutassa csak
15 18|            A bankár: Megőrült?~ ~Tamássy (ellentmondást nem türő
16 18|       Mit akar a zsebkendővel?~ ~Tamássy: Ej, ideadja-e vagy nem?~ ~(
17 18| megdöbbenve a fejüket rázzák).~ ~Tamássy: Gazember! (Arculüti a bankárt,
18 18|       élő Istenre esküszöm!...~ ~Tamássy: Ne esküdj! (Megragadja
19 18|          akarnak nekirontani, de Tamássy megakadályozza őket): Ne
20 18|           mindenre esküszöm...~ ~Tamássy: Lódulj! (Lök egyet rajta,
21 18|   hallatszik a játék­terembe.)~ ~Tamássy (fölrántja az ajtót): Megölte