Rész

 1  1| chamois-szinü papirost...~ ~- Ha még egyszer boldog leszek az életemben -
 2  2|      megloptok... De keljek csak még egyszer föl, álljak csak még egyszer
 3  2|         egyszer föl, álljak csak még egyszer talpra, becsületemre mondom,
 4  4|            elején hullott le, amikor egyszer, ebéd után, valami könnyü
 5  4|       élőszóval is megóhajtottam már egyszer magyarázni önnek, hogy mit
 6  5|            mindezekért a kinzásokért egyszer véglegesen boszut áll. Százszor,
 7  6|                No, gazfickó, most az egyszer a karmaim közé kerültél...~ ~
 8  6|            azt a napot, amikor magát egyszer a kezeim közé kaphatom...
 9  6|              agyonverem... És ha még egyszer csak kisérletet is tesz,
10  9|         szoritkozott tehát, hogy még egyszer haragosan vállat vont, aztán
11 10|          hogy világgá kerget, ha még egyszer pénzért alkalmatlankodom
12 12|         konzekvens legény volt és ha egyszer megbarátkozott egy gondolattal,
13 14|            mondta, legyen magának is egyszer egy jó karácsonya...~ ~Kenéz
14 14|              mégis bizom benne, hogy egyszer magadba térsz és megjavulsz.
15 15|           teszik mindenki előtt, aki egyszer szomoru ciprusai alatt meg­fordult...~ ~
16 16|           kocintgattak, de Vladár ur egyszer csak megindult arccal állott
17 18|              Reöth (vállat von): Még egyszer figyelmeztetlek, hogy vigyázz!~ ~
18 19|            tanácsos ur is megjelenik egyszer, ha a földi mérlegét lezárják...~ ~-
19 19|           egyre arra várakozik, hogy egyszer már - majd ha a koporsójában
20 22|          szomoru barátomra, aki csak egyszer jött ki a ragyogó palotából,
21 22|          kóvályogtak a fejemben, mig egyszer (éppen a Gubicsek-kávéház