Rész

 1  1|      fájdalom, sötét gazember, aki sohase fogja megérteni őket. Ezt
 2  1| kijelentette, hogy a jó asszonynak sohase lehet önálló akarata...
 3  2|        különben azt beszélte, hogy sohase alszik... Ott heverész,
 4  3|          testemnek, jaj lelkemnek! Sohase lesz már belőlem egész férfi,
 5  4|            szólott:~ ~- Ez, kérem, sohase volt havanna, ez valami
 6 10|         neked azt a tanácsot, hogy sohase házasodjál meg. És ha mégis
 7 14|           csibészeinek. A leckédet sohase tudod, bélyegek helyett
 8 15|    elköltözöttet, testi alakjában, sohase fogjuk többé itt érezni
 9 16|         igy szólott:~ ~- Életemben sohase szerettem a halat, de most
10 18|               Ilyen szerencsét még sohase láttam.” Néhányan az asztalra
11 19|      legyen higgadt, mert különben sohase fogjuk megérteni egymást...
12 19|            lelkébe, melyeket talán sohase hallott, de amelyek millió
13 20|      ismeretlen állomásra, ahonnét sohase lehet visszatérni többé
14 21|         nagyuri modor tekintetében sohase fogja megközeliteni azt
15 21|           mámorban éljen, amelynek sohase lesz vége... Nem mindegy-e,
16 21|          amelyekből - ugy érezte - sohase lesz valóság... És a kis
17 22|      kisváros utcáin, a kaszinóban sohase fordult meg, bár aligha
18 22|           közönséges halandó talán sohase juthat be... A lépcsőház
19 22|          mert ekkora fényüzést még sohase láttam életemben...~ ~De
20 22|        olyan jót tenne velem, amit sohase felejtenék el életemben...~ ~