Rész

 1  2| valamelyikük ellentmondott neki... Később ujra megbékélt s reszkető,
 2  5|      foglalkozzék...~ ~Komlóssy ur később, mikor már belátta, hogy
 3  5|          seprüzni innen - suttogta később, mikor az ijedtségéből valahogyan
 4  6|          itt marad...~ ~Öt perccel később a katonás öreg ur pedánsan
 5  6|            után tábornok lett, sőt később a magyar nemességet is megkapta
 6  9|                 II.~ ~Másfélórával később Wallried ur egy kicsike,
 7 10|        mellettem ülő yorki herceg, később eszeveszett küzdelmet folytattam,
 8 11|   legelőször a boldogtalanságát... Később is gyakran beszélt a nagyságos
 9 11|           nekem tetszik... Hát még később, amikor mind a ketten megöregedtünk!...
10 12|            az illedelmes gyermekek később tisztességtudóan kezet csókoltak,
11 12|         érti egymást. A vén Takács később összeszedte a csontokat
12 17|           végig megirja a levelét. Később boritékba teszi, meg­cimezi
13 20|  pukkerliz­nek az Angiolina előtt. Később a könyvek, a szinházak,
14 20|       leg­több halandó előbb, vagy később a tudatára ébred annak,
15 20|      barátom szavaira, mikor pedig később szólni akartam valamit,
16 20|    elpusztitotta...~ ~Szenttamássy később elszégyelte magát és meghatva
17 22|      szerelmest megpillanthatom... Később elkerültem a kisvárosból,
18 22|           behorpadt mellkasában... Később elkerültem a kis városból; -
19 23|             hogy kinevezzék, annál később vehet el engem feleségül...
20 23|            hát komédiát játszik és később mulat azon, hogy egy ilyen