Rész

 1  2|           Viszloczky azt a célt tüzte maga elé, hogy a kosztosai életét
 2  3|                 után egy magas, szürke ház elé értünk, ahol a doktor pihegve
 3  3|                    látvány tárult a szemem elé, amelyet soha az életben
 4  8|                  pillantással meredve maga elé, napsugaras délben és sötét
 5  8|                  odamerészkedtek az ajtaja elé...~ ~Két hete mult, hogy
 6  9|                  leány tünődve nézett maga elé.~ ~- Megadna ötvenezer frankot? -
 7 11|                   pillantással nézett maga elé, aztán puha, érzelmes hangon
 8 12|                vezette Budapesten az oltár elé...~ ~Nem lenne könnyü dolog
 9 12|              Elvitte az unokáját a templom elé, hol a városi mézeskalácsos
10 13|                     Mikor a „Kék oroszlán” elé értek, ismét udvariasan
11 14|                elszontyolodva néztek maguk elé.~ ~- Mit tegyünk? kérdezte
12 14|                    dobott a reszkető Kenéz elé.~ ~- Itt van, mondta, legyen
13 14|                 Lacika tünődve nézett maga elé, a homlokát összeráncolta,
14 17| legfantasz­tikusabb terveket festi ki maga elé, de amikor egyedül marad,
15 17|                  pillanatra ellágyul, maga elé mered; a feleségére meg
16 18|                  tanácstalanul tekint maga elé. Végre a croupier kérdőleg
17 22|                 aki éppen a kanári madarai elé öntött friss kendermagot
18 22|           eljuthatok a méltóságos ur szine elé...~ ~Benyujtottam a levelet
19 22|               kaputól a kastély főbejárata elé értünk, ahol a portás egy
20 23|                    jönnek ide kegyes szine elé a kérésükkel... A multkor