Rész

 1  2| megbékélt s reszkető, megindult hangon köszöntötte föl láthatatlan
 2  2|        tolvaj? sipitozta vékony hangon. Ugyis tudom, hogy meglopsz...
 3  3|       egészen szokatlan, vékony hangon. - Ez volt, uram, a legkedvesebb
 4  4|          meglehetősen lakonikus hangon adta ki neki utasitásait
 5  6|       Úgy, - mondta aztán olyan hangon, hogy a szelid Karolin kisasszony
 6  6| elhalványuló gyerekhez, s olyan hangon, hogy szinte az ablakok
 7  7|         térjen, s végre szepegő hangon igy szólott hozzám:~ ~-
 8  9|  ágyában nyujtózkodott, harcias hangon ezt mondta:~ ~- Ha maga
 9 11|       elé, aztán puha, érzelmes hangon szólott:~ ~- Hát nem találod
10 14|     pillantást, - s végül rideg hangon igy szólott:~ ~- Mennyit
11 16|          Meglehetős impertinens hangon mondta ezt, ami nem is volt
12 17|     ember felé sietett, harsány hangon kiáltozta feléje az utcán
13 18|     előtte.~ ~Tamássy: (Suttogó hangon.) Gyere közelebb, mondok
14 18|    végeztem félmunkát. (Fojtott hangon). Ma itt még kivégzés lesz!~ ~
15 18|          ellentmondást nem türő hangon): Nem őrültem meg, de kérem,
16 22|       Szerény, majdnem alázatos hangon mondtam ezt, attól félve,