Rész

 1 22|            gyermek, sohasem láttam Szentandrássy Gézát, csak a furcsa, regényes
 2 22|            köztudatban a dusgazdag Szentandrássy Géza alakja, s én, mint
 3 22|              De menj el méltóságos Szentandrássy kamarás urhoz, nála minden
 4 22|          Talán azt gondoltad, hogy Szentandrássy kamarás valami emberevő?...
 5 22|         kapu előtt.~ ~- Méltóságos Szentandrássy urat keresem, - válaszoltam
 6 22|         ott fogok állani az utolsó Szentandrássy előtt... Vajjon hasonlit-e
 7 22|           néztem a XVI. századbeli Szentandrássy Ferenc félelmetes arccsontjait,
 8 22|       karosszékben megpillantottam Szentandrássy kamarást, a régi hadvezér
 9 22|        munkák aranyos feliratai... Szentandrássy széles gesztussal mutatott
10 22|       délfelé ismét visszatértem a Szentandrássy kamarás dolgozószobájába,
11 22| kriptájában...~ ~- A méltóságos ur Szentandrássy Ferencet gondolja, az egykori
12 22|          köhécselni kezdtem, amire Szentandrássy kamarás felállott és körülnézett.~ ~-
13 22|            akiknek szemében a régi Szentandrássy vagyok, a délceg, szerelmes
14 22|         haza, azon a napon, amikor Szentandrássy Gézát temették. A város
15 22|       tetszett nekem, hogy a pupos Szentandrássy lelke boldogan lebeg a magasságban,