Rész

 1  1|     tartanak Lehmann Vilmához, hogy egyáltalában fölháboritónak találják
 2  4|        emberiséget: azt kérdem hát: egyáltalában miért élnek? Hogy egy ággal
 3  5|   ellentmondjon, negyedszázad alatt egyáltalában még csak kisérletet se tett,
 4  6|            generális és az ujságiró egyáltalában nem találkoztak egymással,
 5  6|           magához, hogy a hangjának egyáltalában hasznát vehesse.~ ~- Hallja, -
 6  7| tizenhatéves korom óta ismer, s igy egyáltalában nem fél az embergyilkoló
 7  7|        annyi gyöngédséggel, amennyi egyáltalában csak kitelt tőlem.~ ~A kis
 8  8|      betegszoba cifraságait, mintha egyáltalában nem is hallaná azokat a
 9 16|            aztán vállatvonva, de én egyáltalában nem emlékszem rá, hogy a
10 17|        hátára forditott teknősbéka: egyáltalában nem bir megmozdulni többé.
11 17|         sereg jószivü, kicsi nőt, s egyáltalában gondoskodom az esti programmról.
12 20|            hogy abszolut jó emberek egyáltalában nincsenek a csillagok alatt...
13 20|       mélyedve a gondolataiba, hogy egyáltalában nem is vette észre, amikor
14 21|         diplomát is szerzett, aztán egyáltalában nem tudta, hogy mit kezdjen
15 23|           ezt mondják, akkor is, ha egyáltalában nem is gondolnak többé arra