Rész

 1  3|           kuriai biró - de mondhatom önnek, hogy mindig szerettek és
 2  4|             a dohányzásról...~ ~- De önnek, Call ur, nem nagyon ártott,
 3  4|               Sok élvezetet köszönök önnek, kedves Call, mert amint
 4  4| megóhajtottam már egyszer magyarázni önnek, hogy mit szeretnék: hátha
 5  9|               hanem hatvanezret adok önnek... Ha beleegyezik, rögtön
 6 11|         alkonyán, köszönetet mondjak önnek. Hálátlan és ostoba ember
 7 11|            és a lelki nyugodtságomat önnek köszönhetem...~ ~Sokszor
 8 11|             ha el nem ismerném, hogy önnek köszönhetem a boldogságomat...
 9 13|          hideg sört... Én mondom ezt önnek, a ki kerek harminc esztendőt
10 13|    sondersbergi klimával? Azt mondom önnek, hogy tiz évvel meg­ifjodva
11 13|                    Én meg azt mondom önnek, hogy veszettül fázom, -
12 13|         ablak.~ ~- Tudja, mit mondok önnek? - szólott Petterson aggódva.~ ~-
13 22|              korszakról fog beszélni önnek, amelyben a fiuk ragyogó