Rész

 1  5|            KOMLÓSSYÉK A SZINHÁZBAN~ ~Komlóssy ur és a felesége egy hétfőn
 2  5|     ostobaságokkal foglalkozzék...~ ~Komlóssy ur később, mikor már belátta,
 3  5|    támlásszékeiken elhelyezkedtek.~ ~Komlóssy ur megbotránkozott arcot
 4  5|      féltékeny, hogy a szerencsétlen Komlóssy huszonöt év óta mindig le­sütött
 5  5|              közömbösen megnézett.~ ~Komlóssy ur ilyenkor ijedten huzta
 6  5| mozdulatokkal igyekezett meghálálni. Komlóssy ur, a taps hallatára, ismét
 7  5|           fogja az a monológ, melyet Komlóssy ur, az utóbbi megjegyzés
 8  5|        sápadtan.~ ~- Pfuj! - felelte Komlóssy ur undorodva.~ ~Megint elhallgattak,
 9  5|             ezért pénzt ad - felelte Komlóssy ur mérgesen.~ ~E szavak
10  5|         érzékiesen megremegett... És Komlóssy ur most ugy képzelte, hogy
11  5|       meghalok, ha nem szeretsz...~ ~Komlóssy ur gondolatban magához szoritotta
12  5|               Semmi bajom, - felelte Komlóssy ur, - de már nézni se tudom