Rész

 1  3|                  tapogatta széles mellét, amelynek bordáiból kilátszott a kenderkóc.
 2 21|                 szünetlen mámorban éljen, amelynek sohase lesz vége... Nem
 3 22|            ottjártam a zegzugos városban, amelynek havas sziklái között valaha
 4 22|              miséztek, a papok sirboltja, amelynek vasajtaján egy borzalmas
 5 22| Szentandrássy-kastélyra, az angol parkra, amelynek lombjai között hófehér mellszobrok
 6 22|                 elkerültem a kisvárosból, amelynek iskolái már nem voltak képesek
 7 22|                mint a káprá­zatos termet, amelynek karikás ablaküvegein tompán,
 8 22|             állványok, egy fekete orgona, amelynek sipjai sárgás csontfényben
 9 22|              kócsag alján kétfejü sassal, amelynek mellében Magyarország cimere
10 22|               kastély hatalmas folyosóin, amelynek falairól egyenruhás, fiatal
11 22|             egyedül voltam a könyvtárban, amelynek csöndjét nem zavarta meg
12 22|             között, a hajporos milieuben, amelynek minden gavallérja rajongva