Rész

 1  1|          akit fiatalnak, üdének, ragyogó szellemünek gondolunk, szóda
 2 14| összeráncolta, s ekkor egyszerre ragyogó szem­mel fordult az angyalhoz.~ ~-
 3 18|          berendezve, a világitás ragyogó, a komor­nyi­kok egyenruhája
 4 20|      tanár, aki még a napfényben ragyogó habok hátán se tud megfeledkezni
 5 20|       hagynom ezt az édes, ezt a ragyogó világosságot...~ ~Helyeslőleg
 6 21|     hozzá, amikor az élete csupa ragyogó és kellemes szenzáció?...
 7 22|       aki csak egyszer jött ki a ragyogó palotából, akkor, amidőn
 8 22|  beszélni önnek, amelyben a fiuk ragyogó élete lefolyt... Itt hagyom,
 9 22|         év halottjai, dicsősége, ragyogó emlékei pihennek...~ ~-
10 22|     altattak el, hanem gyönyörü, ragyogó történetekkel, amelyeknek
11 22|         észre az ijedtségemet, s ragyogó pillantással nyult a kezem