Rész

 1  4|           kielégitsem...~ ~A király helyeslőleg intett, de nem beszélt rögtön
 2  5|   valahogyan magához tért.~ ~A férj helyeslőleg bólintott, majd szenteskedő
 3  5|           perszónát...~ ~Az asszony helyeslőleg biccentett a fejével s a
 4 14| mindenesetre megjelenjék.~ ~Az urak helyeslőleg bólintottak, egy kis vékony
 5 15|         intézett hozzá. A vén ember helyeslőleg intett, aztán felnyitotta
 6 16|  testvérbátyja.~ ~A titkár most már helyeslőleg intett, aztán gunyosan a
 7 17|          levél­szekrény...~ ~A férj helyeslőleg bólint, aztán átadja a szent
 8 20|           ragyogó világosságot...~ ~Helyeslőleg bólintottam, de ekkor eszembe
 9 23|            államtitkár (mosolyog és helyeslőleg int).~ ~A kis leány: Azzal
10 23|            meg...~ ~Az államtitkár (helyeslőleg int).~ ~A kis leány: Ezért