Rész

 1  3| látvány tárult a szemem elé, amelyet soha az életben nem fogok
 2 10|    és fájdalom visz a sirba, amelyet szegény, ártatlan édesanyád
 3 11|   arról a nagy fájda­lomról, amelyet tizennyolcéves koromban
 4 15|    hatalmas ládát cipelt be, amelyet az ezüstsipkás bácsi gondosan
 5 19| hangulatos téli kép volt ez, amelyet nem enyhitett a gyermekek
 6 22|      év volt kegyetlen álom, amelyet azóta átéltem, hogy a Bakony
 7 22|      hófehér márványlépcsőn, amelyet vastag szőnyeg boritott,
 8 22| himzett párducbőr omlott le, amelyet brilliánsokkal diszitett
 9 22|     egy hófehér ménen pedig, amelyet kékruhás, szőkehaju apródok
10 23|   kis leány (belép az ajtón, amelyet egy szolga feltár előtte.