Rész

1 11|    tartó hálával gondol önre, - igaz tisztelője: Földy János.”~ ~ ~-
2 12|        elnevette magát:~ ~- Nem igaz, mert tudom, hogy a nagyapa
3 14|       egészen megfeledkeztem... Igaz, hogy te voltál a szegény
4 16| megismerkedhettem. Ha csakugyan igaz, hogy ön is örül az ismeretségnek,
5 22|    hütlenül elhagyta... Mi volt igaz e hirből, senkise tudta,
6 23|        a fejét).~ ~A kis leány: Igaz, azt mondták nekem, hogy
7 23|          hogy az lehetséges?... Igaz lenne, hogy csak a rossz
8 23|        mind a két szemét, olyan igaz, mint hogy Tihanyi Erzsike