Rész

1  6|          Hámori kissé gunyosan meghajolt:~ ~- És a méltóságos ur
2  6|       szemtelenkedik.~ ~Hámori meghajolt és távozott, a tábornok
3  6| gyerekre, aki tisztességtudóan meghajolt előtte.~ ~- Megérkezett
4  9|       ki a sodrából, nyugodtan meghajolt előtte.~ ~- Igen, kisasszony,
5 13|  Petterson.~ ~Lenck hódolattal meghajolt.~ ~- Ha szivesen veszi,
6 16|        Tóthfalvy e szavak után meghajolt, a két segéd pedig - érezvén,