Rész

 1  1|              hogy kérni akar valamit, s igy nem lenne célja, hogy tovább
 2  1|                 a válás gondolataiba... Igy szóltam tehát, bizonyos
 3  1|                 minden bevezetés nélkül igy szólott:~ ~- Mi az ön terve
 4  1|                én kezembe van letéve, s igy nem tartozom beszámolni
 5  2|               láthatatlan barátait...~ ~Igy folydogált az élet a bástyára
 6  3| Összekapaszkodtunk a sikos gyaloguton s igy törtettünk kifelé az Üllői-uton,
 7  4|                orrához, aztán szerényen igy szólott:~ ~- Ez, kérem,
 8  4|          pincért s mintegy mentegetőzve igy szólott:~ ~- Ez a szivar
 9  4|               valami croupier - kacagva igy szólott:~ ~- Szavamra mondom,
10  4|                 futár hozta - gondolom, igy hivják - pedig abszolute
11  4|               gróftól jött s szószerint igy hangzott:~ ~Blanka-nyaraló. ~ ~
12  4|           hogyan beszélnék vele, ha nem igy? - kérdezte Call ur csodálkozva. -
13  4|           portière függönyeit, s halkan igy szólott:~ ~- Ő felsége,
14  4|                annyi képen látott s aki igy magasabbnak, délce­gebb­nek
15  5|             haragosan vállat vont, majd igy szólott:~ ~- Inkább tojást
16  5|           kárörömmel telt meg, ravaszul igy szólott magában:~ ~- Ha
17  6|         csöpögtetett a vajas kenyerére, igy szólott Karolin kisasszonyhoz,
18  6|               zongorajátékát befejezte, igy szólott a tapsoló társasághoz:~ ~-
19  6|              ért, az öreg ur váratlanul igy szólott:~ ~- Az ilyen tacskó
20  6|                 reszketni kezdtek bele, igy orditott rá:~ ~- Ha rá mer
21  6|               kisietett az ebédlőből, s igy szólott a terrászon sétálgató
22  7|         tizenhatéves korom óta ismer, s igy egyáltalában nem fél az
23  7|                  s végre szepegő hangon igy szólott hozzám:~ ~- Drága
24  7|             látni a tegnapi főpróbán, s igy a szegény Oszkárral tökéletesen
25  7|          rágyujtott egy szivarra, aztán igy felelt:~ ~- Hat hónap mulva,
26  8|                  a karjaival hadonázva, igy szólott:~ ~- Zsirt, karfiolt,
27  9|                hiszi, hogy ez tovább is igy fog menni, hát alaposan
28  9|         beszédet, nagyot ásitott, aztán igy felelt a tömzsi emberke
29  9|           rá­gyujtott, aztán közömbösen igy felelt:~ ~- Énekelni tartozom
30  9|               Ez, beláthatja, nem mehet igy tovább, s azért arra kérem,
31  9|            elismerőleg bólintott, aztán igy felelt:~ ~- A Kaméliás hölgy
32  9|         morzsolt szét a szemében. Aztán igy szólott:~ ~- Nem akarok
33 10|              erdőségekben csatangolnék, igy nincs hozzá erőm, hogy mindentől
34 12|               szemtelenül.~ ~- Most meg igy: „Suridum-buridum rontom-bontom...”
35 12|                az édesanyádnak!... Majd igy kettecskén káromkodunk itt
36 12|       vacsorához ültek, Laci váratlanul igy szólott:~ ~- Miért nincs
37 12|               nagyapjára, majd hősiesen igy szólt:~ ~- Ezt már Pesten
38 13|            szerény kollegája lelkesedve igy kiáltson fel: salve! Üdvözlöm
39 13|             vehessek magamra.~ ~Lenck - igy hivták a helybeli énekest, -
40 13|          krákogást meghallotta, nevetve igy szólott magában:~ ~- Azért
41 14|        közbeszólóra, aztán vállat vonva igy szólott:~ ~- Mit hozakodik
42 14|                    s végül rideg hangon igy szólott:~ ~- Mennyit akar
43 14|          támolygott ki az utcára, s ott igy szólott, miközben hálás
44 15|               szive, ha elválna tőle, - igy nyugodtabban fog átkelni
45 16|          szertartásos bemutatkozás után igy szólottak:~ ~- Lovagias
46 16|                 udvarias meghajlás után igy szólottak:~ ~- Tehát hajlandó
47 16|            tünődve nézett utánuk, aztán igy szólott magában:~ ~- Azt
48 16|                erről a tettemről, de ha igy volna, semmi se akadályozhat
49 16|             titkáron, aztán elismerőleg igy szólott:~ ~- Ez a kijelentése
50 16|                 Tóthfalvy pedig röviden igy szólott:~ ~- Életemben sohase
51 17|                keres, amig rám akadt, s igy az ő dija se kerül ki a
52 17|                 hirtelen el­komorodik s igy szól ahhoz a kicsikéhez,
53 19|           gyermekmesékre gondolt, hanem igy szólott bizonyos aggódással:~ ~-
54 19|              alázatosan köszönt neki és igy szólott magában:~ ~- Ez
55 19|               egy ezüstforintot kivéve, igy szólott leereszkedéssel
56 20|           megfordult...~ ~Szenttamásy - igy hivták a kiránduló hajó
57 21|              nem okozott neki örömet, s igy harmincéves korában már
58 22|             álmodom, amikor fiatalságom igy egyszerre fölbukkanik előttem,
59 22|          kaszinó könyvtárosa is volt, s igy hivatásánál fogva minden
60 22|              elvonult a világ elől...~ ~Igy élt a köztudatban a dusgazdag
61 22|          szemtelenül fölhuzta, sápadtan igy szóltam a Gubicsek-féle
62 22|                 a homlokomra csaptam, s igy szóltam magamhoz:~ ~- Mi
63 22|     reverendájáról a kendermagot, aztán igy felelt:~ ~- Ha a testőrökről
64 22|           nyájasabbá lett, s mosolyogva igy szólott hozzám:~ ~- Igen,
65 22|                 a karomat és mosolyogva igy szólt hozzám:~ ~- Most következik
66 22|         zsufolásig telt polcokra, aztán igy szólott:~ ~- Ime, ez a sok
67 22|            nyult a kezem után, miközben igy szólott:~ ~- Én lehetek
68 22|             álom­béli pajtásaimmal...~ ~Igy szólt és én nem tudtam,
69 23|         kegyesen el vagyunk bocsátva... Igy szokott lenni... jól tudom,
70 23|                lenni... jól tudom, hogy igy szokott lenni... de én nem
71 23|               magamhoz való eszem, s ha igy minden garde nélkül beállitottam
72 23|              vannak győződve róla, hogy igy van... de én nem hiszem...
73 23|            hallott, és amikor elmentem, igy fog szólani magában: Ez