Rész

 1  1|        vagyonát elveszitette... Reggel aztán bizonyos ön­undorral fejbelőtte
 2  2|        ilyenkor morogva felöltözködik, aztán felhajtat a várba... A kanonok
 3  2|             üvegpoharakkal rakja teli, aztán leballag a pincébe, hogy
 4  2|           rendet csinált az ebédlőben, aztán vidám pipaszó mellett kiitta
 5  2|              Péter megolvasta a pénzt, aztán alázatosan válaszolt:~ ~-
 6  2|              csontkeretes okuláriumot, aztán komoly arccal beszámolt.~ ~-
 7  2|            forint és hatvan krajcár... Aztán négy pár csirke, párja csak
 8  2|              se akartak állni velem... Aztán egy liter tejföl egy forint,
 9  3|             bolyong­tam a külvárosban, aztán kocsit vettem és a bátyám
10  4|             közelebb vitte az orrához, aztán szerényen igy szólott:~ ~-
11  4|                  A pincér vállat vont, aztán szemtelen konfidenciával
12  4|             előbb gondosan végignézte, aztán kitanitotta az udvari etikett
13  4|         jóságosan pihent az amerikain, aztán a fejével szeliden bólintva,
14  4|                 Mosolyogva végignézte, aztán - szokatlanul kegyes hangu­latban
15  4|              lekötelezőleg mosolygott, aztán - még mielőtt a szivargyáros
16  5|            pillan­tással néz reá, hogy aztán egyszerre lehunyja a szemét,
17  6|             lakóját.~ ~- Úgy, - mondta aztán olyan hangon, hogy a szelid
18  6|        Kotródjék a szobájába, - mondta aztán dühösen. - Örüljön, ha belebujhat
19  6|           ennyi vakmerőség hallatára - aztán megfenyegette az ujjával
20  6|              kortyot ivott a teájából, aztán elővette a zsebéből a cigarettatárcáját,
21  7|     zsebkendőjét, a szemét megtörülte, aztán az orrát is kifujta, hogy
22  7|             gunyosan elnevettem magam, aztán felálltam a helyemből, s
23  7|       szemrehányólag függesztette rám, aztán halkan szólott:~ ~- Oh,
24  7|               rágyujtott egy szivarra, aztán igy felelt:~ ~- Hat hónap
25  9|              beszédet, nagyot ásitott, aztán igy felelt a tömzsi emberke
26  9|         elvegyen, jóizüen rá­gyujtott, aztán közömbösen igy felelt:~ ~-
27  9|         egyszer haragosan vállat vont, aztán köszönés nélkül távozott
28  9|               a névjegyes tárcáját, de aztán mást gondolt, s a selyemből
29  9|      kisasszony elismerőleg bólintott, aztán igy felelt:~ ~- A Kaméliás
30  9|          ötvenezer frankot? - kérdezte aztán habozva.~ ~Az impresszárió
31  9|              morzsolt szét a szemében. Aztán igy szólott:~ ~- Nem akarok
32 10|              csak elvégeztem valahogy, aztán én is ur lettem, mint az
33 10|                a croupierek iskoláját, aztán - a sikerült vizsga után -
34 10|           perditem a csontgolyót, hogy aztán előkelő hanyagsággal seperjem
35 10|              elvitt az asztalunktól, s aztán oly nyugodtan, oly blazirt
36 11|              fekete ruhát vett magára, aztán az ura kiséretében fölment
37 11|               tartozik végigolvasni, s aztán, mielőtt bárki is betekintett
38 11|          pillantással nézett maga elé, aztán puha, érzelmes hangon szólott:~ ~-
39 12|              hogy nem hallja-e valaki, aztán ölébe ültette a gyereket.~ ~-
40 12|        árultalak el! De holnap délután aztán megint káromkodni fogunk
41 13|             vendégmüvész átöltözködik, aztán hires kollégáját elkalauzolta
42 13|             lepihenhet, alkonyattájban aztán csónakkirándulást teszünk
43 13|             beleegyezőleg vállat vont, aztán karonfogva indult el a szolgálatkész
44 13|                   A peggaui korcsmában aztán egy kis söröcske is lesz,
45 13|         tenorista boszusan, - most már aztán torkig vagyok a maga kirándulá­sával...
46 13|                közömbösen vállat vont, aztán egy ügyes mozdulattal megforditotta
47 13|              kis vacsorát fogunk enni, aztán betérünk a „Választó fejedelem”-
48 14|       bosszusan nézett a közbeszólóra, aztán vállat vonva igy szólott:~ ~-
49 14|            gunnyal elnevette magát, de aztán hirtelen gondolt valamit,
50 15|        végigsimogatta a doboz fedelét, aztán visszatette a magyar családot
51 15|             gondosan megszemlélt, hogy aztán a szállitólevelet aláirja.~ ~-
52 15|              ember helyeslőleg intett, aztán felnyitotta az üvegszekrényt,
53 16|                Megengedjenek, - mondta aztán vállatvonva, de én egyáltalában
54 16|                már helyeslőleg intett, aztán gunyosan a kezét nyujtotta
55 16|          titkár tünődve nézett utánuk, aztán igy szólott magában:~ ~-
56 16|       végignézett az elegáns titkáron, aztán elismerőleg igy szólott:~ ~-
57 17| menetrend-smokk csak a fejével bólint, aztán tovább legelész a rengeteg
58 17|                s a zsebébe dugja, hogy aztán megkönnyebbült szivvel,
59 17|               férj helyeslőleg bólint, aztán átadja a szent dolgot frissen
60 18|              megtörli vele a homlokát, aztán a zsebkendőt leejti a földre.
61 20|               Kedves barátom, - mondta aztán valami furcsa és tőle egészen
62 20|              tizenkét napom van még, - aztán megválthatom a jegyemet
63 20|                kikötőt, a hadihajókat, aztán - mivel még a hajó indulásáig
64 21|            három diplomát is szerzett, aztán egyáltalában nem tudta,
65 22|          reverendájáról a kendermagot, aztán igy felelt:~ ~- Ha a testőrökről
66 22|                  Kit keres? - kérdezte aztán hüvösen, miután látta, hogy
67 22|             neki...~ ~Helyet mutatott, aztán visszament a kapu mellett
68 22|              zsufolásig telt polcokra, aztán igy szólott:~ ~- Ime, ez
69 23|             kissé megbiccenti a fejét, aztán várakozó állásban marad).~ ~
70 23|      megszületett... megreggelizett és aztán rögtön idejött hozzám...