IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
A kis, szemüveges, tömzsi, folyton szuszogó német impresszárió, aki a nagy, az isteni, az utolérhetetlen Fredit az egész müvelt világon végighordozta, dühösen a derekára tette a kezét, s megállván a szállodai ágy előtt, melyben a világ legelső tenoristája még délután két óra felé is ágyában nyujtózkodott, harcias hangon ezt mondta:
- Ha maga azt hiszi, hogy ez tovább is igy fog menni, hát alaposan csalódik, drága mester. Nem loptam a pénzemet és semmi kedvem sincs hozzá, hogy esténként ötezer forinttal fizessem meg az ön kolosszális kudarcait. Ha meg nem becsüli magát, s nem tér a tisztességes utra, hát akkor ebben a pillanatban bucsut mondhatunk egymásnak.
A tenorista fütyörészve hallgatta az erélyes beszédet, nagyot ásitott, aztán igy felelt a tömzsi emberke szavaira:
- Édes öregem, én ezután se fogok jobban énekelni, mint ahogy tudok, s ha a hangommal nincs megelégedve, hát Isten neki, tépjük darabokra a szerződést. Csakhogy - bocsásson meg a szerénytelenségemért - én azt hiszem, hogy ezzel a megoldással maga aligha lesz megelégedve...
- Talán azt hiszi, hogy milliókat keresek magán?
- Nem, fiacskám, hanem nagyon is belebocsátkozott az előlegbe... Ha a hatvanezer forintot, amivel Brüsszelben lekötött, gavallérosan elengedi nekem, én, bizony Isten, nem ragaszkodom a további föllépéseimhez...
A világhirü impresszárió, aki Pattit, Dusét s Barbi Alice-t is végigvitte Európán és Amerikán, most tehetetlen dühvel szoritotta ökölbe a kezét.
- Hát nem tud lemondani erről az alávaló életről? - kérdezte kétségbeesve.
Fredi kinyult a takaró alól, hogy az éjjeli szekrényről egy cigarettát elvegyen, jóizüen rágyujtott, aztán közömbösen igy felelt:
- Énekelni tartozom magának, mert erre a szerződésem kötelez... De a magánéletembe ne szóljon bele, mert akkor, bizony Isten, kikacagom...
A nagy Wallried sokkal jobban ismerte a maga emberét, semhogy a további eszmecsere sikerében bizott volna. Mindössze arra szoritkozott tehát, hogy még egyszer haragosan vállat vont, aztán köszönés nélkül távozott a tenorista szobájából.