Szomaházy István
Estétol-Reggelig
Text

MESÉK A HUSZADIK SZÁZADBÓL

1. A Torokhang-asztaltársaság

«»

Link to concordances:  Standard Highlight

Link to concordances are always highlighted on mouse hover

MESÉK A HUSZADIK SZÁZADBÓL

1. A Torokhang-asztaltársaság

A Torokhang asztaltársaság nagy gyermekfelruházó ünnepet rendezett, s a tágas teremben már mindenki együtt volt, akinek a nemes munkában valamilyen szerepe jutott. Az asztaltársaság tagjai - kövér, jól táplált urak, akik gyönyörü városi bundákban jöttek ide - cognacozva várták, hogy az ünnep megkezdődjék, az elnök izgatottan futott ide-oda, az énektanár, akinek a hálaadó versike dallamát kellett dirigálnia, a kezeit dörzsölve settenkedett az anekdotázó urak körül, - csupán a szegény, felruházandó kicsikék ültek szomoruan a nagyterem padjaiban. Nem volt csoda, hogy őket az általános öröm még egyelőre hidegen hagyta, hiszen rossz cipőben, vékony kabátocskában jöttek ide, s dideregve lesték azt a pillanatot, mikor melegen felöltözködve fognak visszatérni kialudt családi tüzhelyükhöz.

Mikor az óra tizet ütött, s az énektanár, dirigáló pálcájával a kezében, épp elhelyezkedett a padok előtt, hogy a gyermekeknek a hálaadó versike előadására jelt adjon, az elnök kipirulva rontott he a terembe.

- Hallatlan kellemetlenség! - mondta a köréje gyülekező uraknak. - A kőnyomatos lap szer­kesz­tője, aki megigérte, hogy részt vesz az ünnepen, épp most értesit, hogy közbejött akadályok miatt nem jöhet el.

A Torokhang tagjai elszontyolodva néztek maguk elé.

- Mit tegyünk? kérdezte egy derék mészárosmester, akinek ujjain óriási gyürük csillogtak.

- Mit tennénk? Egyszerüen elhalasztjuk az ünnepet a jövő hét szerdájára. Akkorra majd gondoskodom róla, hogy a sajtó mindenesetre megjelenjék.

Az urak helyeslőleg bólintottak, egy kis vékony emberke azonban kiváncsian megkérdezte:

- És a gyerekek most nem kapják meg a téli ruhát?

Az elnök bosszusan nézett a közbeszólóra, aztán vállat vonva igy szólott:

- Mit hozakodik elő éretlen gyerekekkel? A sajtót, mely a hetedik nagyhatalom, nem szabad megsértenünk azzal, hogy egy ilyen szép ünnepen mellőzzük...

És mig a gyerekek, akiknek a foguk szinte hallhatólag vacogott, lassan kifelé indultak, a derék emberbarátok is fölvették városi bundáikat, hogy a dolguk után siessenek.



«»

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on touch / multitouch device
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2011. Content in this page is licensed under a Creative Commons License