Rész

 1  1|           kávéssal koccinthassanak, - aztán eltávoztak a kávéházból.
 2  1|            nézett ki a hotel ablakán, aztán vállat vont, cigarettára
 3  1|         percig hitetlenül mosolygott, aztán fitymálva intett a kezével.~ ~-
 4  1|     fejebubját, kissé elgondolkodott, aztán vállatvonva így szólt:~ ~-
 5  1|               nézte az alvó leánykát; aztán megindult pillantást váltott
 6  1|           selyem­szalag volt kötve: s aztán kissé irigykedve, de kénytelen
 7  1|             az aranysárga folyadékot, aztán így szólott:~ ~- Mondanék
 8  1|             kendővel a mintapalackot, aztán ráütött az üzletvezetője
 9  1|              leány lemondólag intett, aztán mélységes szomorúsággal
10  1|         Gyurka megtörölte a bajuszát, aztán jóindulattal bólintott.~ ~-
11  1|             jó ideig maga elé bámult, aztán halkan szólott:~ ~- És el
12  1|              kisasszonynak, fizetett, aztán Gyurkával együtt távozott
13  1|          sokatmondó pillantás volt, - aztán így szólott halkan az öreg
14  1|               elmaradtak egy darabig, aztán a doktor vidáman szólt:~ ~-
15  1|          megdöbbenve nézett reá... De aztán hirtelen ellágyultak a vonásai
16  1|           jutni a meglepetéstől... De aztán szeliden rázta a fejét és
17  1|               fog gondolni... És lám, aztán így jár, mint én: egyszerre
18  1|            elérzékenyülten bólintott, aztán szeretettel megsimogatta
19  1|          függesztette a házi­gazdára. Aztán halkan, a saját hangjától
20  1|              intett a fiatalembernek, aztán lábujjhegyen ment a szom­széd
21  1|            magában szégyenkezve.~ ~De aztán fölnézett a sötét plafondra,
22  1|              fiatal férj is boldogan. Aztán két oldalt bele­karolnak
23  1|          grimászokat vágtak egymásra. Aztán megnézték a rézkapcsos albumot,
24  1|             be a szalónba.~ ~- Ah, ez aztán a kedves meglepetés... Nagyságos
25  1|               eleintén megzavarodtak, aztán kitörő lelkesedéssel udvaroltak
26  1|        gondoskodott kitünő penzióról, aztán elérzékenyülve megcsókolta
27  1|            délben, este innod kell... Aztán elég, ha egy levelezőlapot
28  1|     tengerparton, s a vizet nézzed... Aztán...~ ~Nedeczky ezredorvosné
29  1|             nyakkendőjét megigazítsa, aztán belépett a kávéházba, hogy
30  1|         Lénártné fölvette a kabátját, aztán a tükörhöz lépett, hogy
31  1|              a régi bizalmasa volt, - aztán dobogó szívvel belépett
32  1|        kívánsz valamit, a többire már aztán ne legyen gondod...~ ~Sárika
33  1|       megbotránkozva nézett az urára, aztán komolyan szólott:~ ~- Nem
34  1|            valami ritka csemegével... Aztán sokat, igen sokat sétálj
35  1|               homlokát megcsókolja... Aztán meghatva, bűnbánólag szólt
36  1|         norvég nyelv tanulásához...~ ~Aztán az ölébe ültette a feleségét,
37  1|           darabig hallgatva sétáltak, aztán a férfi egyszerre meg­állott.~ ~-
38  1|     látóhatáron.~ ~- Terringettét, ez aztán a meglepetés, - szólott
39  1|                de minél gyorsabban... Aztán friss vajat, szalámit és
40  1|     engedelmesen fölvette a kabátját, aztán a Lénárt úr hangos sajnálatára,
41  1|             feketekávé jól essék...~ ~Aztán szélvészként elrohant a
42  1|               gyereket fölkelti.~ ~De aztán, apai büszkeségtől eltelve,
43  1|            szólt Zsuzsánnához:~ ~- Ez aztán a helyes legény, mi?...
44  1|            magához ölelte a kicsikét, aztán kifejezhetetlen ragaszkodó
45  1|          doktor vigyázva megsímogatta aztán a leánya halvány arcocskáját
46  1|            amíg a cselédeknek szólok, aztán, ha úgy akarja, sétálhatunk
47  1|           szakácsnéjának az emeletre, aztán benézett Cservenky bácsihoz,
48  1|             ügyvéd oldalán. A bástyán aztán leültette Milkát a püspöki
49  1| szemrehányással fogadta vejét:~ ~- Ez aztán szép dolog, mondhatom...
50  1|               szeliden elmosolyodott, aztán kedvesen megcsóválta ősz
51  1|           doktor csöndesen bólintott, aztán a kezével kómikus mozdulatot
52  1|           Sárika hálószobájában... De aztán egyszerre csak magához tért
53  1|       meggyujtotta kialudt szivarját, aztán tovább ment a veteményes
54  1|          átlátszó fátyol alá takarta; aztán elmerengve folytatta útját
55  1|        ijedten fülelt egy pillanatig, aztán mosolyogva biccentett a
56  1|               csókokkal borította el. Aztán vad erővel magához vonta,
57  1|         tartotta maga elé a kezét, de aztán meglankadt az ereje, a könnyek
58  1|         borzasz­tó hörgés hangzott... Aztán egyszerre megrázkódott,
59  3|               hallgatott egy darabig, aztán egyszerre a szép asszony
60  3|             babrált a kávéskanalával, aztán kissé megindulva emelte
61  3|              darabig a sorsjegyre, de aztán egyszerre fölülkerekedett
62  4|         kapuhoz, a závárt félretolta, aztán hangosan kiszólt a nyíláson
63  4|           sötét alakok rohantak tova, aztán kissé szégyenkezve így szólott
64  4|         látogatást tett a főispánnál, aztán a minisztériumtól bérbevette
65  4|        szótlanul állt az ágy mellett, aztán a fejével szomorúan bólintott...~ ~-
66  4|      pillantást vetett Caudéran úrra, aztán csöndesen távozott a halottas