Rész

 1  1|        mintha az épp most szabadult volna ki a Lipótmezőről.~ ~- Úgy
 2  1|      egyszerre?... Ha ez lehetséges volna, akkor tűzbe kellene dobni
 3  1|         befogadjon magába... Ha nem volna rá több példa, itt vagyok
 4  1|        alakja is, mintha mássá lett volna... Elmésnek, ragyogónak
 5  1|           az érzéseiről... Mi célja volna ennek?... Én nem vagyok
 6  1|        valaha szerelemről szólottam volna neki... De minek is szóltam
 7  1|         neki... De minek is szóltam volna?... Ő épp oly jól tudta,
 8  1|     önzetlensége reájok is átragadt volna.~ ~A doktorék harmonikus
 9  1|             hogy az ajka megmozdult volna, - legyen elég a szenvedé­sekből,
10  1|            takarékoskodniok kellett volna. Sárika már hétéves korában
11  1|       tegyen.~ ~A vázlat tökéletlen volna, ha lojálisan el nem ösmernők,
12  1|        fogadta, mintha azt kivánták volna tőle, hogy igya ki az Óceánt.~ ~-
13  1|     végtelen jóságában, így szólott volna a sötét felhőkárpitok mögött:~ ~-
14  1|            megengedné doktor bácsi, volna valami bizalmas közölni
15  1|             beleegyezése nélkül nem volna bátorságom hozzá, hogy ilyen
16  1|              doktor bácsi, mert nem volna elég nyugalmam hozzá, hogy
17  1|             Mintha csak tegnap lett volna, hogy a doktor bácsi barackot
18  1|          szállott...~ ~Hogyan merte volna bevallani, hogy a pirulásában
19  1|          Lehet, hogy talán belehalt volna, ha legelső szerelmében
20  1| fogadalmáról.~ ~- Hát csakugyan nem volna szíve? - gondolta Pethő
21  1|       könnyedség tévútra vezethette volna... Amíg a kocsi az üzlet
22  1|           járt, ugyancsak nem hitte volna, hogy ötszáz lépésnyire
23  1|             torkomat... Ki gondolta volna akkor, hogy a tréfás doktor
24  1|      dologból, már pedig szép dolog volna, úgy-e, ha egy huszonnégyórás
25  1|         érti a tréfát...~ ~- Kedves volna, ha most szépen itt maradnának
26  1|             Pethő szívébe láthatott volna! Amíg az álnok férj ilyen
27  1|       irodája miatt nem igen tudott volna elszabadulni hosszabb időre
28  1|     Jablonszkyné is szívesen lement volna, de ő még, az esküvője óta,
29  1|            ahogy jogosan elvárhatta volna... De ha meghallgatna, bizonyosan
30  1|             előre is elképzelhettem volna, hogy ez lesz a vége...~ ~
31  1|           jár az eszed, pedig ideje volna, hogy ebben a korban már
32  1|            aki máskor képtelen lett volna arra, hogy a lemondás fogalmával
33  1|        bakonyváriak aligha találtak volna kivetni valót abban, hogy
34  1|            főhadnagy megismerhették volna, Pethő gyorsan befordult
35  1|         most mintha megvilágosodott volna kissé az öreg ember sóvárgó
36  1|         életemet... De most már nem volna értelme, ha egy jó szivarról
37  1|             bizony Isten kinevettek volna...~ ~Újra meggyujtotta kialudt
38  1|        szeretlek!... Az életben nem volna egy nyugodt percem, ha erről
39  1|       terme­te mintha megnövekedett volna; olyan volt, mint a haldokló
40  1|       mintha valami kártékony állat volna. És az undorodástól szinte
41  1|             volt, hogy megfoghattam volna...~ ~ ~Amikor a síró asszonyok
42  1|           mintha moso­lyogva pihent volna vánkosán. Miről álmodott?
43  2|    csinálhat, habár annyi ereje sem volna, mint egy Péterke-bogárnak.~ ~
44  2|    állítólag Kemény Györgyben látta volna a régi lovagkor föltámadását.
45  2|          egy futó pillantást vetett volna, így szólt magában Kemény
46  3|        málnaszörpöt is kávénak itta volna meg, ha a pincér azt állítja
47  3|     kétszázezer forintnak nem akadt volna három hónap alatt gazdája?
48  4|   betegeskedik, de senkise gondolta volna, hogy a baj ilyen hirtelenül
49  4|       kakaskukorékolás rég megszűnt volna a majorság udvarán... De
50  5|      mielőtt a turistaházhoz értünk volna, egyszerre érdeklődve végignéztem
51  5|           kérdés miatt megsértődött volna, de különben is régóta megszoktuk,
52  5|            minden percben meghaltam volna, a második csak egy rokonszenves
53  5|       akiért minden percben meghalt volna, s a másodikhoz volt hűséges,
54  5|          lehunyná...~ ~Mit tehettem volna? Arra még gondolni se lehetett,
55  5|            is egy idegen férfi lett volna, hanem egy kedves, gyerekkori
56  5|             uram? Hát hogy lehettem volna hűtelen hozzá, mikor sohase