Rész

 1  1|                ennyire jutott, azt még talán két nappal a katasztrófa
 2  1|          Irgalmas Isten, csak nem vagy talán szerelmes? - kiáltott föl
 3  1|           miatt... És ne hidd, hogy ez talán képzelődés; mindkettőt igazán
 4  1|             pajtá­sok lettünk... Addig talán föl se tünt, hogy Lénártné
 5  1|              vagy Prévost hősnői... Mi talán épp olyan boldogtalanok
 6  1|              az a gondolat kínoz, hogy talán ebben a pillanatban ő mártirszelídséggel
 7  1|              házban viszontláthatom... Talán tíz éven át is ennek a gondo­latnak
 8  1|             holdvilágos utcáin... Most talán tizenöt esztendeje, hogy
 9  1|                  Majd alszom rá egyet, talán ki tudok okosodni a beszédedből...
10  1|      Jablonszky vicispán kedvéért, aki talán félszázadon át is jó barátja,
11  1|                feleségével, miközben - talán először gyermekkora óta -
12  1|      válaszolta:~ ~- Most még ne, majd talán később... Otthon már megittam
13  1|       gyűlölködés? Ezt senki se tudta, talán magok se tudták egészen
14  1|                 hogy filiszter vagyok, talán igazad lesz, de ez már egyszer
15  1|               pedig ha együtt vagytok, talán még arra se gondolsz, hogy
16  1|     Lángolóbbakat, szenvedélyesebbeket talán igen, de oly tisztákat,
17  1|                hagyott el a kedvedért, talán szintén kívánatossá teheti
18  1|              bizalmas közölni valóm... Talán hagynánk, hogy a hölgyek
19  1|               szerelmes vagyok bele, s talán túl se tudnám élni, ha le
20  1|            hogy a szívembe láss... Még talán a sírban se tudnék nyugodni,
21  1|               Isten tudja. Lehet, hogy talán belehalt volna, ha legelső
22  1|              bűn­bánólag gondolta:~ ~- Talán fájdalmat is szereztem neki,
23  1|                szép, csinos ember...~ ~Talán ki se engedi a kezeiből
24  1|            homlokát.~ ~- Csak nem érzi talán rosszul magát? - kérdezte
25  1|                háborgassa, de most már talán a szemét se tudná lehúnyni
26  1|           ámbár olyan régen volt, hogy talán nem is igaz... De mivel
27  1|                   Selmeczy Viktoréknál talán nem tettetek látogatást?...
28  1|               rám... A látszat szerint talán igaza is van, mert nem viselkedtem
29  1|           azokon a napokon, amelyekről talán a halálom órájá­ban se fogok
30  1|            baja?~ ~- Nekem? Legföljebb talán az, hogy álmos vagyok kissé,
31  1|           számoltam, hogy a maga szíve talán mindörökre elfordult tőlem...
32  1|               csábító légyottra, amely talán már a legközelebbi napon
33  1|            bizonyosan belepusztulok... Talán gonosz és szívtelen vagyok,
34  1|       tervemhez?~ ~- Csak nem gondolod talán, hogy sört iszom? - szólt
35  1| megvigasztalódott a hűt­lenségemért... Talán holnapután vagy talán már
36  1|                  Talán holnapután vagy talán már holnap Novák főhadnagy
37  1|               dolgokról van szó...~ ~- Talán csak nem akarja megkérni
38  1|              percre... Ne higyje, hogy talán valami légyott után áhítozom,
39  1|             bolond... Csak nem képzeli talán, hogy holnap délután meglátogathat?...~ ~-
40  1|             hogy ezek a fiatal csacsik talán még a sírhalmunkon is csókolózni
41  3|                legsikerültebb tréfáit. Talán éjfélig is ott ül a Volosca-kávéház
42  3|               kétszázezer forint? - és talán ő volt valamennyi közt az
43  5|               kirándulást tennének. Én talán gyámoltalanabb vagyok, mint
44  5|              odaát az édesapám, akinek talán már nincs is ereje hozzá,
45  5|            mulva, s a szegény édesapja talán nem is oly súlyos beteg,
46  5|        véghetetlen vizekre, a fájdalom talán még jobban össze­szorította
47  5|           asszonyi lélek útvesztőiben, talán megért engem: a mondhatatlan