Rész

 1  1|           nappal világosságában.~ ~A fiatal urak a bakonyvári értelmiség
 2  1|     dominiumot örökölt az apjától. A fiatal gavallér ekkor a nyakába
 3  1|       polgármester, aki úgy nézett a fiatal úrra, mintha az épp most
 4  1|          hogy a borzavölgyi uradalom fiatal örököse tanítja a gyermekeiket
 5  1|             a zongorázás elemeire. A fiatal urat, aki a kisvárosiak
 6  1|           szörnyűséges titok?...~ ~A fiatal ügyvéd - őt Pethő Géza dr.-
 7  1|              férjes asszonyba és egy fiatal leány­ba... Mondd meg: hallottál-e
 8  1|             hiszed? - kiáltott föl a fiatal ügyvéd idegesen. - No hát
 9  1|              ennek?... Én nem vagyok fiatal leány és arra, hogy jellemtelenné
10  1|   szenvedésekért kárpótolta, amelyek fiatal éveiket gyászba borították.
11  1|            de annyi bizonyos, hogy a fiatal asszony a házasság után
12  1|   lélekzettel figyelt rá. S karját a fiatal ügyvéd vállára téve, szinte
13  1|              bólintva a fejével.~ ~A fiatal ügyvéd csöngetett Róza kisasszonynak,
14  1|       beszélgetés után, egy izgatott fiatal úr járt türelmetlenül az
15  1|         hatalmas kapuja elé értek, a fiatal ügyvéd lekapta a kalapját.~ ~-
16  1|   kápolnájából, ahol ime: pironkodó, fiatal asszonnyá lett az egykori
17  1|          pálcás urak, a csipkeruhás, fiatal leányok, a nehéz selyembe
18  1|              kap feleletet, hiszen a fiatal asszony pillantása sokkal
19  1|             hosszu éveken át, hogy a fiatal ügyvédet szereti! Hideg
20  1|       kegyetlen légy hozzám!?...~ ~A fiatal asszony fölemelte a pillantását,
21  1|          kívánunk mi is szerencsét a fiatal asszonykának... Maga Zsófi
22  1|           fakadtak. E pilla­natban a fiatal férj szent esküvéssel fogadta
23  1|              ragaszkodással nézett a fiatal asszony szemébe, aki boldogan
24  1|            kedves dolog, - szólott a fiatal férj is boldogan. Aztán
25  1| boldogságában... Én is voltam valaha fiatal, ámbár olyan régen volt,
26  1|       hirtelen föl nem hangzott és a fiatal menyecske ijedten föl nem
27  1|             helybeli garnizon néhány fiatal tisztje, a Pethő barátai,
28  1|             szívta a cigarettáját. A fiatal ügyvéd nem volt jó komédiás;
29  1|                               X.~ ~A fiatal ügyvéd, a Lénárt-ház emeletére
30  1|             pillanatban egy utiruhás fiatal asszonyka jelent meg az
31  1|         miért sírtál, te csacsi?~ ~A fiatal asszony szégyenkezve rejtette
32  1|           derüs lámpavilága alatt, a fiatal férj néha csintalanul szólott
33  1|             pillantással tekintett a fiatal asszony szemébe... Jó darabig
34  1|             kergetőztek egymással. A fiatal pár érkezése azonban megzavarta
35  1|       egymással... Persze, persze, a fiatal szerelmesek félénken elbújnak
36  1|                 Elragadtatva nézte a fiatal asszonykát, halkan, de azért
37  1|         saját kezével szolgálva ki a fiatal ügyvédet.~ ~Máskor azonban
38  1|     közeledtek; egy katonatiszt, egy fiatal asszony, s egy kis leány.
39  1|             várakozó arccal haladt a fiatal ügyvéd oldalán. A bástyán
40  1|              a vevők körül, az utcán fiatal leányok és szerelmes gavallérok
41  1|              gondolatba, hogy ezek a fiatal csacsik talán még a sírhalmunkon
42  1|             hogy maga se lesz örökké fiatal, s hogy egyszer csak visszavonhatatlanul
43  2|               Mikor a kaszinóban egy fiatal mágnás zavaros váltóviszonyai
44  2|              lemondólag nézett föl a fiatal mesterre:~ ~- Könnyü volt
45  5|            lenne, hiszen maga örökké fiatal marad... Az én kérdésem