Rész

 1  1|            oda, az úgyse szá­mít... Ne menj még haza, hanem kerüld
 2  1|            az állapotom miatt... És ne hidd, hogy ez talán képzelődés;
 3  1|             sohasem lennék képes... Ne kivánja egy szerény vidéki
 4  1|       összetett kezekkel kért, hogy ne tegyem még boldogtalanabbá,
 5  1|           hangon szólott közbe:~ ~- Ne rontsad el azt a leányt,
 6  1|        fülébe. Ezt súgta:~ ~- Ugyan ne affektálj, apa, törődöl
 7  1|            válaszolta:~ ~- Most még ne, majd talán később... Otthon
 8  1|         hozzá, ha arra kérném, hogy ne menjen vissza Budapestre?~ ~-
 9  1|          hogy okosan beszéljek, hát ne menjünk innen egy tapodtat
10  1|             anyaföldnek... Az Isten ne adja, hogy azt vala­mikor
11  1|           leszek a kis leányának... Ne féljen, doktor bácsi, én
12  1|              Hogy boldog vagy-e?... Ne kérdezd... Hiszen csak sírni
13  1|            arra ügyeljen, hogy éhen ne vesszünk valamennyien...~ ~
14  1|       kitartotta, hogy a gyerekeket ne háborgassa, de most már
15  1|                  Ugyan, kisleányom, ne beszélj ilyet, mert megharagszom.
16  1|                  Jaj, ugyan édesem, ne csúfolkodjék... Mit akar
17  1|          egészségben térsz haza!... Ne gondolj egyébre, mint az
18  1|         erélyesen közbeszólott:~ ~- Ne papoljon annyit, hanem csak
19  1|         feleségét, ha én velem van, ne féltse... Biztosíthatom
20  1|             akarja, hogy azonnal ki ne menjek a szobából, hát viselkedjék
21  1|         többé kétségbevonnia...~ ~- Ne sírjon, - szólott, s a kezeit
22  1|           édes fiam... édes fiam... ne kívánd tőlem... Óh, Istenem...
23  1|        valamit, a többire már aztán ne legyen gondod...~ ~Sárika
24  1|         sétált el a bolt előtt.~ ~- Ne tréfáljon, ez egyszer nagyon
25  1|         jönni magához tíz percre... Ne higyje, hogy talán valami
26  1|       szavaira.~ ~- Kedves barátom, ne vegye hízelgésnek, de maga
27  1|         meglátogathat?...~ ~- Miért ne képzelném?~ ~- Mert jól
28  1|           el?~ ~- Mondtam már, hogy ne tréfáljon, mert igen komolyan
29  1| alkonyattájt megnövekszik a láza... Ne ijedjen meg, mert az most
30  1|           szólott:~ ~- El innen!... Ne közelíts hozzám, mert leütlek...
31  1|              drága kis leányom, bár ne érnéd meg a reggelt és sohase
32  2|              az a fő, hogy az ember ne adja be a derekát... Igy
33  3|                Egyedül leszünk?~ ~- Ne kérdezzen, hanem most már
34  4|          senki más, hát Isten bűnül ne vegye, de behúnyom a félszememet...~ ~
35  5|             padon helyet foglalt. - Ne higyjen a drámaíróknak,