Rész

 1  1|              mint a többit... És nem egyszer történt, hogy míg fennhangon
 2  1|           tudomásul az érzéseimet... Egyszer, - ő akkor afféle tizenhatéves
 3  1|     Harpagonnál is fukarabb volt. Ha egyszer ráült a pénzesládájára,
 4  1|         talán igazad lesz, de ez már egyszer így van és nem segíthetek
 5  1|              elviszik tőlünk; s hogy egyszer majd elérkezik az a nap,
 6  1|              eszébe ötlött: az, hogy egyszer ő is mint szorgal­mas kis
 7  1|           névjegyét... És abba, hogy egyszer meg kell halni, én már régen
 8  1| nyughatatlanná tett a gondolat, hogy egyszer csak búcsut kell mondani
 9  1|          városuk függetlenségét, nem egyszer haragos török pasa prezideált
10  1|           izga­lom­tól.~ ~- Csak még egyszer, egyetlenegyszer adjon alkalmat
11  1|              az asztalbontáshoz, még egyszer a közelébe lopózott az asszonynak.~ ~-
12  1|              De nem szabad, hogy még egyszer meghallgassuk egymást, mert
13  1|          hallható hangon susogta még egyszer:~ ~- Legyen esze, mindenre
14  1|          előtt.~ ~- Ne tréfáljon, ez egyszer nagyon is komolyan beszélek...
15  1|           megyés-püspök... De még ez egyszer bele kell egyeznie, hogy
16  1|           egyedül lehetünk... Még az egyszer négyszemközt akarok beszélni
17  1|            sokaknak az a tudat, hogy egyszer búcsut kell venni tőle...
18  1|       várakozik. Azt a tudatot, hogy egyszer csak rám borul a sötét éjszaka,
19  1|           lesz örökké fiatal, s hogy egyszer csak visszavonhatatlanul
20  1|               amely halála előtt még egyszer félelmetes hatalmában mutatkozik...
21  1|             földről, s anélkül, hogy egyszer is visszatekintene, meggör­nyed­ve
22  1|        csöndesen bólintott, de ekkor egyszer csak elhagyta az ereje,
23  2|             egy eleven nagykereskedő egyszer betévedne hozzám...~ ~Gyuri,
24  2|            Hej, ha én annyira vinném egyszer, hogy Gál Katinkát elvehetnem...~ ~
25  2|    otthagyhatom a Király-utcát... Ha egyszer annyira konszolidálva lesznek
26  2|      elméjéről. Egy öreg kuriai bíró egyszer hallhatólag mondta a kioszkban:~ ~-
27  2|     főképviselője, magánkívül mesélt egyszer a Gyuri egy föleb­be­zé­séről:~ ~-
28  2|               És szombat este, mikor egyszer megint elment az Andrássy-úti
29  3|            beszélni... De jutna csak egyszer az eszembe, hogy valami
30  3|        szegény ördög nem hiszi, hogy egyszer beröpül az ablakán a kétszázezer
31  3|       pillanatban végigaranyozta még egyszer az Estrella-nyaraló bádogtornyát
32  5|              évvel ezelőtt halt meg, egyszer, egy nyári alkonyaton, hűtelen
33  5|             a régi kis pajtását, még egyszer, utoljára, látni akar, mielőtt