Rész

 1  1|          Most képtelen lennék arra, hogy elaludjam, de különben
 2  1|     alaposan megtanítottak... Arra kérem tehát, hogy taníttassa
 3  1|     mert az emberi szív képes arra, hogy egyszerre két nagy
 4  1|    nem vagyok fiatal leány és arra, hogy jellemtelenné legyek,
 5  1|     kombinációk útján tényleg arra a következtetésre jut az
 6  1|  szívem belülről elfacsarodik arra a gondolatra, hogy az én
 7  1| tanitónői diplomája is, s így arra, hogy éhen haljon, mégse
 8  1|          Mit szólna hozzá, ha arra kérném, hogy ne menjen vissza
 9  1|   egyébként hajlandó is lenne arra a baráti szivességre, hogy
10  1|    lázasan kering a vér, mert arra a csókra gondolsz, amit
11  1|     együtt vagytok, talán még arra se gondolsz, hogy a kezecskéjét
12  1|       unalmas fejtegetés csak arra való volt, hogy a logika
13  1|       álmunkban se gondoltunk arra, hogy olyan idő is jöhet,
14  1|  bolondság, nem vagy te képes arra, hogy a szívünket összetörjed...~ ~
15  1|   mennyire imádlak! Emlékszel arra a majálisra, amelyikről
16  1|     amikor egész délután csak arra gondoltam, hogy vacsora
17  1|        Maga Zsófi néni inkább arra ügyeljen, hogy éhen ne vesszünk
18  1|     hátán átfutott a hidegség arra a gondolatra, hogy ez a
19  1|     most végre elszánta magát arra, hogy válaszoljon. Míg látszólag
20  1|     feleségére gondolt, hanem arra a csábító légyottra, amely
21  1|       túlzásával esküdtek meg arra, hogy sohase lesznek hűtelenekké
22  1|    meg majdnem sírva fakadtam arra a gondolatra, hogy Sárikát
23  1|      minden este sírva fakadt arra a gondolatra, hogy unokája
24  1|       igen, az egész életemet arra fogom szentelni, hogy a
25  1|    fájdalmas érzés lett úrrá; arra a meggyőződésre jutott,
26  1|    máskor képtelen lett volna arra, hogy a lemondás fogalmával
27  1|    piszkos és alávaló vagy... arra se vagy méltó, hogy egy
28  1|       meg szégyenletedben, ha arra gondolsz, hogy a kétségbeesésbe
29  2|     asszonyok:~ ~- Nem ért rá arra, hogy a jó modor kicsinyességeivel
30  3|          Ki kény­szerít engem arra, hogy a szerelemről beszéljek
31  3|       még álmában sem gondolt arra, hogy a cifra papirosnak
32  3|       éppen engem szemelne ki arra, hogy a kabátomba kapaszkodjék...~ ~
33  5|           Mit tehettem volna? Arra még gondolni se lehetett,