Rész

 1  1|         úgy nézett a fiatal úrra, mintha az épp most szabadult volna
 2  1|        beszéde, sőt az alakja is, mintha mássá lett volna... Elmésnek,
 3  1|       szolgáltak Jablonszkyéknál, mintha a ház­beliek nemes önzetlensége
 4  1|   elbizakodott... Úgy bánsz vele, mintha még mindig pólyásbaba lenne...
 5  1|          arckifejezéssel fogadta, mintha azt kivánták volna tőle,
 6  1|      utánig többnyire fölszáradt, mintha az örök gondviselés kútfeje,
 7  1|      bizalmasan egymásba karolva, mintha egy pillanatra se akarnák
 8  1|       álljunk meg és tegyünk úgy, mintha a szivarunkat akarnánk meggyujtani...~ ~
 9  1|          ódon almáriom tetején.~ ~Mintha csak tegnap lett volna,
10  1|           férje kezére, s halkan, mintha álmodnék, így szólott:~ ~-
11  1|         ennivalóan bájos vagy!... Mintha az édesanyádat látnám, tizennyolc­éves
12  1|            aki nem való hozzám... Mintha nekem még tanulnom kellene
13  1|        végigcirógatta.~ ~- Olyan, mintha még mindig a viaszkos vászonba
14  1|   nyújtotta, hidegen, közömbösen, mintha tudomást se venne a jelenlétéről.
15  1|         és azért viselkedett úgy, mintha észre se venne... Pedig
16  1|          udvarolt, de úgy érezte, mintha hirtelen elbágyad­na...
17  1|         meg a Pethő tüzelő arcát, mintha csak ez lenne a legjobb
18  1|           belső felindulástól. És mintha álmodnék, halkan, szakgatottan,
19  1|      vánkoson, úgy tünt föl neki, mintha egy édes, naiv gyermeké
20  1|     félénken pillantott az urára, mintha segítséget kérne tőle...
21  1|         az ajtó felé. És odakünn, mintha csak a lelkiismerete szavát
22  1|         mindig sokkal jobban jár, mintha annak a pletykázó vénkisasszonynak
23  1|         távol jövőben, amely most mintha megvilágosodott volna kissé
24  1|       szikrázott, s öles terme­te mintha megnövekedett volna; olyan
25  1| asszonyhoz, s a lábával megrúgta, mintha valami kártékony állat volna.
26  1| fájdalomtól eltorzult vonásokkal, mintha öntudatlan álmában is dédelgetett
27  1|       csöndjét fölverte, a halott mintha moso­lyogva pihent volna
28  1|         anyák szívéről beszélnek, mintha az apa szíve nem ugyanebből
29  3|          épp oly kevéssé tehetek, mintha nem szeretném, vagy akár
30  5|     annyiba veszik az egész utat, mintha egy vasárnapi kirándulást
31  5|      nyugodtan útra bocsájthatsz, mintha Jánosékhoz mennék le az
32  5|        ami a szívemet elfacsarta, mintha nem is egy idegen férfi