Rész

 1  1|          Isten, csak nem vagy talán szerelmes? - kiáltott föl nevetve
 2  1|                 De igen, édes fiam, szerelmes vagyok... Ez az oka, hogy
 3  1|           hogy valaki a te korodban szerelmes?~ ~- Oh nem, nagyon jól
 4  1|            uralkodó hercegnőbe vagy szerelmes?~ ~Az ügyvéd belekarolt
 5  1|           két nőbe vagyok egyszerre szerelmes... Az egyiket épp úgy szeretem,
 6  1|          mondottam, két nőbe vagyok szerelmes: egy férjes asszonyba és
 7  1| szörnyűséges bajodon. Két nőbe vagy szerelmes egyszerre?... Ha ez lehetséges
 8  1|             Nemcsak a regények és a szerelmes költemények válnának egyszerre
 9  1|             már gimnázista koromban szerelmes voltam... Emlékszem rá,
10  1|           gyerekkorában tudta, hogy szerelmes vagyok bele... De mivel
11  1|    ugyanannyi, hogy egész szivemmel szerelmes vagyok bele... Hogy a gesztenyehaju,
12  1|       doktor ekkor a fejét rázta és szerelmes pillantást vetett a leányára.~ ~-
13  1|          em­ber egy időben két nőbe szerelmes?... Elfogadom a te álláspontodat,
14  1|      sétáljanak odalenn nyugodtan a szerelmes kicsikék... Majd tíz óra
15  1|             a szívemet nyomja... Én szerelmes vagyok Sárikába, doktor
16  1|       doktor bácsi... Nagyon-nagyon szerelmes vagyok bele, s talán túl
17  1|             hogy a majálisi táncosa szerelmes belé, jóformán egyébre sem
18  1|             magának, hogy csakugyan szerelmes.~ ~- Ha anyuska tudná, hogy
19  1|           hogy egy szép asszony egy szerelmes férfi szívét elidegenítse
20  1|     szorította a felesége karját, s szerelmes pillantással tekintett a
21  1|      párbeszéd hozzátartozott a két szerelmes virágnyelvéhez; a világos
22  1|          föllobbanásait, s a szilaj szerelmes, aki máskor képtelen lett
23  1|             utcán fiatal leányok és szerelmes gavallérok kószáltak, a
24  1|         Lénártné csak akkor tért át szerelmes lovagja szavaira.~ ~- Kedves
25  5|            sírva fakadok, ha azok a szerelmes levelek eszembe jutnak,