Rész

 1  1|           Gyurka.~ ~- De igen, édes fiam, szerelmes vagyok... Ez
 2  1|      megkíméljem...~ ~- Igazad van, fiam, ezek igen határozott tünetek...
 3  1|       meggyőződéssel válaszolt:~ ~- Fiam, ha azt akarod, hogy okosan
 4  1| odanyujtotta a kezét.~ ~- Szervusz, fiam... Én már csak fiamnak szólítalak
 5  1|  Terringettét, csak ilyenkor látom, fiam, hogy milyen öreg ember
 6  1|       lépéssel...~ ~- Beszélj, édes fiam, szívesen hallgatlak...
 7  1|         nagy kisasszony lett... Na, fiam, mondhatom, hogy csinos
 8  1|       emberre esett... Jól ismerlek fiam, és az a hitem, hogy az
 9  1|             hozzá:~ ~- Ülj csak le, fiam, majd mindjárt megírom azt
10  1|          mondotta:~ ~- Ülj le csak, fiam, ebbe a karosszékbe... És
11  1|    házasságról ábrándozik...~ ~- Na fiam, hát hirtelen megnémultál? -
12  1|  szeretettel megsimogatta:~ ~- Édes fiam, hallgass reám: mielőtt
13  1|            házunkból... Azt mondod, fiam, hogy öreg gyerekek vagyunk,
14  1|           régen belenyugodtam, édes fiam... Minden bölcs ember belenyugszik,
15  1|         Most már őt se féltem, édes fiam; hiszen itt vagy te, aki
16  1|             csinálsz magadnak, édes fiam... Tudod, hogy a kisvárosi
17  1|           velem ilyesmi...~ ~- Nem, fiam, éber állapotban követtél
18  1|           utódja, de most már, édes fiam, azt hiszem, hogy keresztet
19  1|               Igen csodál­lak, édes fiam, hiszen legénykorodban jártál
20  1|         kedvese fülébe:~ ~- Óh édes fiam... édes fiam... ne kívánd
21  1|                Óh édes fiam... édes fiam... ne kívánd tőlem... Óh,
22  1|           Isten meg fog áldani érte fiam. Most már nem félek attól,
23  1|            halkan szólott:~ ~- Édes fiam, csak mostantól kezdve fogod
24  1|     Megbocsátok, hiszek neked, édes fiam.~ ~A következő pillanatban