Rész

 1  1|         mélységes szomorúsággal válaszolt.~ ~- Higyje meg, Lénárt
 2  1|      Gyurka mély meggyőződéssel válaszolt:~ ~- Fiam, ha azt akarod,
 3  1|  hallott, nyiltan, becsületesen válaszolt:~ ~- Itt a kezem rá, hogy
 4  1|      mellét, s nagy hősködéssel válaszolt:~ ~- Ugy-e, maga azt hiszi,
 5  1|     vállat vont, Sárika azonban válaszolt az édesapja kérdésére.~ ~-
 6  1|       az asszony első ízben nem válaszolt a kérdésére.~ ~Lénártné
 7  1|         De mivel még mindig nem válaszolt a szavaira, Pethő majdnem
 8  1|       Lénártnéra, aki semmit se válaszolt a szavaira... Később, amikor
 9  1|        aki zavartan, pironkodva válaszolt:~ ~- Oh, nehogy azt gondolja,
10  1|        s lemondólag sajnálattal válaszolt:~ ~- Csupa sötét, fekete
11  1| pillantást váltva Pethővel, így válaszolt:~ ~- Na, nem irigylem a
12  1|    meghallgat...~ ~Lénártné nem válaszolt, mert a szobalánya megjelent
13  1| szobaleány, miután megnyugtatón válaszolt a kérdésre, elballagott
14  1|           Jablonszky doktor nem válaszolt, de az arca most hirtelen
15  1|      Jablonszky doktor semmitse válaszolt szavaira, eszméletlenül,
16  2|        Kemény Gyuri bonhomiával válaszolt:~ ~- Csupa tyúkpör, egyetlen
17  2|        kis Katinkát?~ ~Sóhajtva válaszolt ilyenkor a szegény és ügyefogyott