Rész

 1  1| érték­papirok? Ezt ő maga sem tudta egészen tisztán. Csak annyit tudott,
 2  1|         kétségbe... De az én esetem egészen más; ha meghallod, magad
 3  1|           vagyunk, mint azok, de mi egészen a sír széléig szenvedünk,
 4  1|            volt szó.~ ~- Óh, ez már egészen más valami... Lénártnét
 5  1|        tudta, talán magok se tudták egészen tisztán. Annyi bizonyos,
 6  1|        lelkünket sohase értheti meg egészen...~ ~Elhallgatott, de a
 7  1|            szőke vagy barna fejöket egészen szabadon hagyva, fölújult
 8  1|       kábító templomhajó lassanként egészen kiürül; a pálcás urak, a
 9  1|         rólunk, szegény emberekről, egészen megfeledkeztek... Ejnye
10  1|         hirtelen föllobbanó vágytól egészen megrészegülve szólott magában:~ ~-
11  1|          engedje át... Mert affelől egészen bizonyos volt, hogy Lénártné
12  1|    panaszkodjam... Feleség dolgában egészen meg vagyok elégedve a jó
13  1|       szólott megdöbbenve, miközben egészen a homlokáig elpirult.~ ~
14  1|    asszonyok beszédét, így szólott, egészen megzavarodva a lelke mélyén:~ ~-
15  1|            mily ennivaló. A homloka egészen a tekintetes asszonyé, de
16  1|         mosolygott, de a gondolatai egészen másutt jártak... Alig várta,
17  2|     csüggedés egyenlő a halállal és egészen biztos lehet a sikerről,