Rész

 1  1|               a nap, amikor a kacagás megint örökre elmúlik a házunkból...
 2  1|               is szereztem neki, hogy megint ilyen hideg voltam hozzá...
 3  1|                   Másnap este azonban megint csak elfeledkezett a fogadalmáról.~ ~-
 4  1|             Holnap lesz a napja, hogy megint bemegyek a konyhába, s az
 5  1|         milyen csábítóan szép volt ma megint! Ez az igazi asszony: csupa
 6  1|                 Nyolc hónap után most megint szabadnak és függetlennek
 7  1|       búcsúhangversenyre,... Lénártné megint csodamódra szép és pikáns
 8  1|          megpecsételték... Most, hogy megint mellette ült, szinte őrületesnek
 9  1|         Terringettét, ma úgy látszik, megint csak három órakor kapunk
10  1|    nagynehezen égni kezdett, hirtelen megint az eszébe jutott valami.
11  2|           szombat este, mikor egyszer megint elment az Andrássy-úti kávéházba,
12  2|            Elemérék a következő évben megint együtt ültek a Vigadó éttermében,
13  3|         órával fölérne!...~ ~ ~Juhász megint kávét és cognacot rendelt,
14  3|              kávés­csészét, de később megint urrá lett benne a józanság
15  3| sétapálcájával az olajfákat ütögette, megint az előbbi, bolondos gondolatok
16  4|       Valamelyik szegény sváb paraszt megint a végét járja, - gondolta