Rész

 1  1|   szivarozgató édesapjára.~ ~- Ugy-e, hogy gyönyörü? - sugta
 2  1| szerettél, mindig dédelgettél, ugy-e most se fogsz elhagyni?
 3  1|  mindkettőnket pótolsz neki... Ugy-e szeretni fogod?... Ugy-e
 4  1|       Ugy-e szeretni fogod?... Ugy-e nem okozol neki fájdalmat...
 5  1|       okozol neki fájdalmat... Ugy-e épp úgy ügyelsz, mint mi,
 6  1|  vacsora nélkül fog lefeküdni, ugy-e, Zsuzsa?~ ~- Úgy, lelkem
 7  1|     hősködéssel válaszolt:~ ~- Ugy-e, maga azt hiszi, hogy megijedek
 8  1|      belibbent a szalónba.~ ~- Ugy-e megbocsátanak, hogy várattam
 9  1|       házasság, ez már valami, ugy-e?... Az ilyen korban már
10  1|   mindig milyen bájos asszony, ugy-e? Milyen szép, rózsás teintje
11  1|      egyszerre meg­állott.~ ~- Ugy-e, hogy szép az élet, kis
12  1|        csak azért mérted reám, ugy-e, hogy a boldogság csak annál
13  4|      megtévelyedett lélek, hát ugy-e, hogy ő is rászorul az egyházra!...
14  5|    érteni valahogy...~ ~Ismeri ugy-e, az én szomoru fiatalságom
15  5|       sugárzott felém... Ismer ugy-e, s jól tudja, hogy sohase