Rész

 1  1|   hirtelen megállott.~ ~- Nézd, - mondotta majdnem kérő hangon, - egy
 2  1|           Óh, csókolom a kezét, - mondotta szerényen, mosolyogva, amikor
 3  1|       világon, - s egyszerüen ezt mondotta: „Igaza van, ezt régen tudom...”
 4  1|       meglepetéstől-e? Azután ezt mondotta:~ ~- Én vegyem át az üzletet,
 5  1|           szálloda kapujában. Ezt mondotta neki:~ ~- Az éjjel sokat
 6  1|          boldogságomat?~ ~- El, - mondotta Szamosi Gyurka, komoran
 7  1|    belekarolt barátjába, - és ezt mondotta neki:~ ~- Ma este meg fogom
 8  1|      egykori szelid pillantásával mondotta:~ ~- Ülj le csak, fiam,
 9  1|          volt.~ ~- Semmi bajom, - mondotta szeliden, - csak a régi
10  1|          parancsának...~ ~Nevetve mondotta ezt, de a szeme elárulta,
11  1| csomagolni kezdett... Majd később mondotta: Én egyáltalában nem tudom,
12  1|      nyelvére kerül...~ ~- Hát ki mondotta, hogy odahaza fogadjon?...