Rész

 1  1|        tekintett az asszony szemébe, mely mámorral és szenvedéllyel
 2  2|          ujságok. Mint a lángtenger, mely egy beláthatatlan rengeteget
 3  3|           gondolt a képes papirosra, mely porosan, elfeledve pihen
 4  3|   gyorsvonattal...~ ~A lenyugvó nap, mely violaszínü sávok közt merült
 5  4| életitalá-nak elkeresztelt pálinkát, mely hírnévhez, dicső­séghez
 6  4|   betegszobába; a gyár gőzgépe volt, mely búgva dolgozott az éjszaka
 7  4|          halottas szobából. A kocsi, mely idáig hozta, a majorság
 8  4|    hallgatódzni kezdett... A gőzgép, mely a gyár küllőit és kerekeit
 9  5|              szövetség volt köztünk, mely akkor se szakadt el, ami­kor
10  5|              de arról a fájdalomról, mely ott a nagy, gyönyörü, elegáns
11  5|             hullámzó sokaság között, mely a hófehér gőzös minden zúgát
12  5|          csillagos égboltozat alatt, mely lágyan borult a titokzatos