Rész

  1  1|              A bakonyvári főtéren még egy teremtett lélek se járt.
  2  1|             állomásról idehallatszott egy éjjeli tehervonat füttyjelzése
  3  1|          fiatalember szótlanul haladt egy darabig a házak között,
  4  1|       mondotta majdnem kérő hangon, - egy félóra most már ide vagy
  5  1|          fiatalember hallgatva sétált egy ideig a park körül; szivarra
  6  1|          városban, hogy édesatyjának, egy ósdi, öreg ügyvédnek az
  7  1|    összeköttetései révén tagjává lett egy nagy londoni és párisi klubnak,
  8  1|           hogy dús örökségét átvette, egy októberi délután, hirtelen
  9  1|           Kedves bátyám, kérni akarom egy szívességre... Ahogy itt
 10  1|            két nőbe vagyok szerelmes: egy férjes asszonyba és egy
 11  1|               egy férjes asszonyba és egy fiatal leány­ba... Mondd
 12  1|           beszélgettünk egymással, de egy napon, ha jól emlékszem,
 13  1|             előtte az érzelmeimet, de egy őszi délután, valami zsúr
 14  1|            lennék képes... Ne kivánja egy szerény vidéki asszonytól,
 15  1|            Nem vallotta be, de van rá egy csalhatatlan bizonyítékom...~ ~-
 16  1|               én szőke csillagom most egy idegen férfival van egy
 17  1|               egy idegen férfival van egy födél alatt... Csak egy
 18  1|               egy födél alatt... Csak egy hajszál hiányzik, hogy mindent
 19  1|               templomában, ahol akkor egy nagykalapos jezsuita páter
 20  1|          szürkeszemü Sárika valamikor egy más ember felesége legyen?...
 21  1|            azonban nem tartott tovább egy pillanatnál; komolyan rámnézett, -
 22  1|     teremtéssel nem élhetnék holtomig egy födél alatt... Mit tegyek
 23  1|         három- és négyéves fiúcska, s egy másfélesztendős, édes, szőke
 24  1|           kifutottak a bolt elé, hogy egy pillantást vessenek a viruló
 25  1|   karosszékében hátradőlt, néha lopva egy pillantást vetett a leányára,
 26  1|             azt a munkát és gyere ide egy kicsit... Mégis csak szörnyüség,
 27  1|                hogy el hagynál epedni egy csókod után...~ ~Sári ilyenkor
 28  1|                ifjabb Schober Károly, egy kenderszínü, sovány fiút
 29  1|               házból vezette oltárhoz egy Lénárt nevezetü péklegény,
 30  1|     tisztelgett nála, s az évi mérleg egy kaligrafikus példányát bemutatta
 31  1|             példányát bemutatta neki. Egy ilyen alkalommal történt,
 32  1|            erre az ablak felé tartott egy borral megtöltött mintaüvegecskét,
 33  1|               év óta nem adtam még ki egy fölösleges krajcárt sem!
 34  1|       Schober-üzlethez az annyi, mint egy félkrajcár...~ ~Schober
 35  1|             Schober Károly megtörölte egy kendővel a mintapalackot,
 36  1|               ráült a pénzesládájára, egy krajcár nem sok, de annyit
 37  1|              sor.~ ~Terka kisasszony, egy áprilisi estén, a növendékei
 38  1|           hogy a törvényszéki elnökné egy jótékonysági hang­verseny
 39  1|      sajátságos viszony fejlődött ki. Egy födél alatt laktak, de csak
 40  1|            vőlegénysorba lépett, vagy egy más asszony társaságában
 41  1|               pajkos szemei csakhamar egy különös melléknevet szereztek
 42  1|                s kutatva néztek körül egy alkalmas asztal után. De
 43  1|   Weninger-kávéházban telepednénk meg egy félórára... Ott ebben az
 44  1|       beszéljek, hát ne menjünk innen egy tapodtat se... Nekem csak
 45  1|           együtt valamennyi eszem, ha egy korsó frissen csapolt sör
 46  1|              a két fiatalember baján: egy megyei hajdu lépett be,
 47  1|               sarokasztalt Pethő Géza egy nagyszerü stratégiai mozdulattal
 48  1|            ropogtatás után, kettétört egy sóskiflit, s nagyot szippantott
 49  1|              normális idegzetü em­ber egy időben két nőbe szerelmes?...
 50  1|             lemondasz, s melyik, akit egy hosszu életre magadhoz csatolsz?...
 51  1| válaszolhassak, meg kell állapítanunk egy kétségbevonhatatlan igazságot.~ ~-
 52  1|          olyan érzelmeket tehát, mint egy tizennyolc éves bakfis,
 53  1|            asszonnyá lehet.~ ~S akkor egy kézben egyesül a két fejedelmi
 54  1|           lehetetlen, az asszony, aki egy idegen családi tűzhelyet
 55  1|              azé a férfié igazán, aki egy személyben a barátja, a
 56  1|      be-beszaladtak a kávéházba, hogy egy pohár forró feketét megigyanak,
 57  1|             küldened, amikor az ember egy picurkát szórakozhatnék?...~ ~
 58  1|              esőzések... S ha jött is egy kis hirtelen nyári zápor,
 59  1|             lefolyt beszélgetés után, egy izgatott fiatal úr járt
 60  1|              egymásba karolva, mintha egy pillanatra se akarnák elveszteni
 61  1|           fiatalembert... Pethő ekkor egy pillantást vetett Sárikára -
 62  1|                   Ravaszul elmaradtak egy darabig, aztán a doktor
 63  1|      pillantott az öreg doktorra, aki egy pillanatig komolyan, majdnem
 64  1|              hogy a drága szemefényét egy idegen férfi számára nevelje
 65  1|           leányom választása legalább egy derék és becsületes emberre
 66  1|                ebéd után várni foglak egy csésze feketére...~ ~Megrázta
 67  1|               előtt kiáltottunk... Ha egy este kiütött a tagjaira
 68  1|         megölné a legelső csalódás... Egy keményebb szó, egy gyöngédtelen
 69  1|        csalódás... Egy keményebb szó, egy gyöngédtelen mozdulat épp
 70  1|     székesegyház regens chori-ja, még egy művészi cifraságot biggyeszt
 71  1|            tölgyfakapuhoz támaszkodva egy fehérhaju pap áll, egy könnyesszemü,
 72  1|    támaszkodva egy fehérhaju pap áll, egy könnyesszemü, töpörödött
 73  1|      lehajoltam a pamutomért, s a vér egy kissé a fejembe szállott...~ ~
 74  1|            nem a pamut a hibás, hanem egy furcsa gondolat, amely minden
 75  1|         elkeseredéstől égő pillantása egy másodpercre összetalál­ko­zott
 76  1|         Odafönn, a régimódi folyosón, egy öreg, falusi nagynéni, aki
 77  1|              a régi asztmám fogott el egy pillanatra, mint mindig,
 78  1|            úgy ügyelsz, mint mi, hogy egy rossz pillanata se legyen
 79  1|             csak néha baktatott végig egy öreg kanonok a hallgató
 80  1|           legelőször a doktor bácsit; egy januáriusi napon volt, hó
 81  1|               tetszik felejteni, hogy egy tarta­lé­kos tüzérhadnaggyal
 82  1|               nyilik az utcai kapu, s egy kémlelődő, öreg bácsi nem
 83  1|      excellenciájánál, hát gondoltam, egy csapásra benneteket is megnézlek...~ ~-
 84  1|          könnyezve esküszik meg, hogy egy falat nem sok, de annyit
 85  1|           szép dolog volna, úgy-e, ha egy huszonnégyórás menyecske
 86  1|              végeztek is vele, amikor egy este, sétálás közben, Jablonszky
 87  1|           éber állapotban követtél el egy jókora tapintatlanságot...
 88  1|             nagysága bocsánatot kéret egy pillanatra... Rögtön itt
 89  1|              csúfolkodjék... Mit akar egy olyan öreg asszonytól, amilyen
 90  1|           mexikói szivarokat vett elő egy fali polcból, s míg az asszonyok
 91  1|           együtt leszünk... Néha-néha egy kis kártya, vagy pletykázás, -
 92  1|      tengerpartra, kibérelte számukra egy villa földszintjét és verandáját,
 93  1|          innod kell... Aztán elég, ha egy levelezőlapot írsz mindennap,
 94  1|             veszedelmesen hasonlított egy ünnepi díszben lévő nagy­követhez...
 95  1|        közibénk... Hé, Marci, gyorsan egy üres poharat a tekintetes
 96  1|              Az asztalnál kívülök még egy kis fekete, csúnya asszonyka
 97  1|         hivatal főnökének a felesége, egy örökké fecsegő, igen jókedvü
 98  1|          Főhadnagy úr kérlek, szoríts egy kis helyet ennek a drága
 99  1|                Később azonban, amikor egy titokzatos mecénás intésére
100  1|               Pethőtől, mert a cigány egy alföldi betyárnótával próbálkozott
101  1|               mondjon valamit... Csak egy szót, csak annyit, hogy
102  1|           mondta ezt, hogy az asszony egy pillanatra bámulva és elérzékenyülve
103  1|              egymáshoz. De az asszony egy erélyes mozdulattal elhárította
104  1|                Mivel megigértem, hogy egy félórát magának szenteljek...
105  1|           amit maga kíván, csak az az egy óhajtásom van, hogy nyugodtan
106  1|              gondolatra, hogy Sárikát egy idegen férfi veszi feleségül...
107  1|             legjobb módja annak, hogy egy szép asszony egy szerelmes
108  1|          annak, hogy egy szép asszony egy szerelmes férfi szívét elidegenítse
109  1|              hát lepve, amikor Zsuzsa egy márciusi délelőtt hangos
110  1|               a következő pillanatban egy utiruhás fiatal asszonyka
111  1|           asztal mellett, Pethő, akár egy gondos dada, szinte a karjai
112  1|             úgy tünt föl neki, mintha egy édes, naiv gyermeké lenne,
113  1|               szívem hozzá, hogy csak egy pillanatig is megfeledkezzem
114  1|  pillantásokat váltottak egymással.~ ~Egy délután, irodazárás után,
115  1|             ajtó előtt.~ ~- Cica, van egy ötletem, - mondta fontoskodva.~ ~-
116  1|           hozatunk és csapra veretünk egy nagy üveg kőbányai sört.
117  1|                 Sárika húzódott ugyan egy kissé, de azért engedelmesen
118  1|       gödröcskék az arcán... akárcsak egy dundi kis polyásbaba...
119  1|              fölhívta Novák hadnagyot egy kugli-partira. S mivel Novák
120  1|           gondolattal, hogy nemsokára egy váltócskát fog benyujtani
121  1|          rosszaságáért, hogy még csak egy képes lapot sem küldött
122  1|            hideg futott át a hátán... Egy percig minden­ről megfeledkezve,
123  1|            levegő... És most siessünk egy kicsit, nehogy Zsuzsánna
124  1|                hogy ő maga bontott ki egy új köteg britannikát, csodálkozó
125  1|            apai büszkeségtől eltelve, egy bolondos mozdulattal kikapta
126  1|     rózsaszínernyős éjjeli lámpa, s ő egy csókkal elbúcsúzott a feleségétől,
127  1|              volt az oka, mint inkább egy sajnálatraméltó epizód,
128  1|           megpillantotta, az ifju apa egy este kalap nélkül kisétált
129  1|      egyszerre új sétálók közeledtek; egy katonatiszt, egy fiatal
130  1|          közeledtek; egy katonatiszt, egy fiatal asszony, s egy kis
131  1|    katonatiszt, egy fiatal asszony, s egy kis leány. Pethő, akinek
132  1|       leánykájával. A sétálás, főképp egy szép szeptemberi estén,
133  1|             kivetni valót abban, hogy egy szép asszony meg egy vidám
134  1|             hogy egy szép asszony meg egy vidám katona együtt szívja
135  1|           esti levegőt, pláne, amikor egy harmadik élő lény is ott
136  1|               mosollyal hallgatta, de egy estén hirtelen a szemébe
137  1|           udvarolt jobbra-balra; néha egy unatkozó úri­hölgynek, néha
138  1|           unatkozó úri­hölgynek, néha egy piszeorru masamód-kisasszonynak,
139  1|           masamód-kisasszonynak, néha egy csinosabb szobaleánynak
140  1|            hogy ez a gyönyörü asszony egy más férfi keblére borulhasson,
141  1| tisztességesen fogok viselkedni, akár egy megyés-püspök... De még
142  1|         örvendve fölkiáltott:~ ~- Van egy nagyszerü ötletem...~ ~-
143  1|           maga olyan romantikus, mint egy gimnázista... Még jó, hogy
144  1|             nagytrafikos úrtól valaha egy ilyen szivart kapjunk...~ ~
145  1|        szegény kis beteg számára, még egy utolsó utasítást adott.~ ~-
146  1|          éjjelre minden­esetre tegyen egy Priessnitz-kötést a kicsike
147  1|           minden szippantás leg­alább egy nappal rövidíti az életemet...
148  1|             már nem volna értelme, ha egy jó szivarról lemondanék...
149  1|              távolabb eső majorságból egy kotkodácsoló tyuk lármája
150  1|            öreg doktor tünődve állott egy pillanatig a zsongó magányosság
151  1|        bádogedényei­vel játszogatott, egy élő lény nagy komolyan az
152  1|              ártatlan kis­lánya, mint egy dundi apróság édesanyja...
153  1|       gyermekkor drága hangulatait, s egy baba ezüstös kacagá­sával
154  1|             az az ötlete támadt, hogy egy kis sétát tesz az erdőcskében,
155  1|          örömében, amikor az édesapja egy szál rózsával, vagy egy
156  1|               egy szál rózsával, vagy egy szerény gyöngyvirág-bokrétával
157  1|     fejecskéjét... A doktor végigment egy kis gyalogösvényen, s pár
158  1|         között... Néha lehajolt, hogy egy virágot szakítson, de közben
159  1|           visszahátrált; a fák között egy férfit s egy asszonyt pillantott
160  1|               fák között egy férfit s egy asszonyt pillantott meg...
161  1|               A doktor ijedten fülelt egy pillanatig, aztán mosolyogva
162  1|             fejét, az arcát elöntötte egy vérhullám s reszketve, megindulva
163  1|               érez, mint a kedvese... Egy pillanatig még védőleg tartotta
164  1|                  Az életben nem volna egy nyugodt percem, ha erről
165  1|               közelükben fölhangzott; egy halálrasebzett öreg ember
166  1|              arra se vagy méltó, hogy egy tisztességes ember cipője
167  1|              fatörzsbe, hófehér haján egy szem­pillantás alatt vérvörös
168  1|        kidőltek az ápolásból, s Pethő egy éjjel virrasztva ült az
169  2|                maguk visszatértek még egy kissé az étterembe, hogy -
170  2|               a maga filozófiáját, de egy másik úr izgatottan csapta
171  2|           kitör a pálya közepén, akár egy rossz versenyparipa... Nem
172  2|              hazug teoriája... Van is egy emberben annyi erő, hogy
173  2|               egyik emberben több van egy unciával, mint a másikban,
174  2|            másikban, de vajjon mit ér egy szalmaszál az oceán hatalmas
175  2|           annyi ereje sem volna, mint egy Péterke-bogárnak.~ ~Többen
176  2|      váltóhamisító és nem bárgyu...~ ~Egy aranycvikkeres mérnök nevetve
177  2|               ti öten velem tartatok, egy év alatt egész Budapest
178  2|               miniszteri titkár, mint egy fogadal­mat tevő szövetség
179  2|          össze a poharukat:~ ~- Tehát egy év a határidő... Ha Kemény
180  2|              Ha Kemény Gyuriból mához egy esztendőre nagy ember lesz,
181  2|               lát az ember... Hej, ha egy eleven nagykereskedő egyszer
182  2|           elvehetnem...~ ~Gál Katinka egy gyógyfűszeres leánya volt,
183  2|         tanácsosék februári estélyén, egy válópörről lévén szó, Szabó
184  2|         szeretetreméltó fantáziájával egy gyönyörü történetet eszelt
185  2|                    Mikor a kaszinóban egy fiatal mágnás zavaros váltóviszonyai
186  2|    Készségesen eltolvajolt valahonnan egy kitünő ötletet a gyanútlan
187  2|               György hírneve... Mikor egy nagy lipótvárosi cég moratóriumot
188  2|               éles jogászi elméjéről. Egy öreg kuriai bíró egyszer
189  2|           jurista, a jövő embere...~ ~Egy ismert gróf, aki rengeteg
190  2|     magánkívül mesélt egyszer a Gyuri egy föleb­be­zé­séről:~ ~- Ha
191  2|         doktor csodálatos furfangján. Egy vén sas-utcai paplangyáros
192  2|             van az ügyecske...~ ~Mint egy nagy, beláthatatlan háló,
193  2|               Mint a lángtenger, mely egy beláthatatlan rengeteget
194  2|          rengeteget elborít, s melyet egy vézna kis pásztorgyerek
195  2|          pásztorgyerek lobbantott föl egy nyomorúlt gyujtószál segítsé­gével...~ ~
196  2|  kicsinyességeivel foglalkozzék.~ ~És egy délután, ősszel volt, udvariasan
197  2|            apanage-t, ez a Tizianhaju egy budapesti bérházat... Válasszon
198  2|            holnap tárgyalandó pörökbe egy futó pillantást vetett volna,
199  2|             pajtá­sokkal csevegjen el egy félórácskát, ekként szólt
200  2|              tehetetlen báboknak...~ ~Egy kezdő ügyvéd, aki ezidőszerint
201  3|          gúnyosan nevetve himbálózott egy nádfonatu karosszékben.~ ~-
202  3|           értünk, de a valóságban még egy kis fog­fájást sem viselnének
203  3|        viselnének el kedvünkért. Igy, egy csésze fekete kávé mellett,
204  3|         Juhász sértődötten hallgatott egy darabig, aztán egyszerre
205  3|        veszekedő fickó vagyok, de van egy bogaram: szívemből megvetem
206  3|            egyéb témát is talál, hogy egy szép asszonnyal elcsevegjen...~ ~-
207  3|             azt hiszem, csakugyan van egy jó tulajdonsága: hogy a
208  3|              a boldogság órája... Még egy éjszaka - és a karjaimban
209  3|           márvány-asztala mellett, ha egy napihír, melyen immár hatodszor
210  3|             szőke Papp Sárikától vett egy trans­versalis sorsjegyet -
211  3|           trans­versalis sorsjegyet - egy kerek ötforintost adott
212  3|         kabátját és így szólt magában egy bölcs ember józanságával:~ ~-
213  3|              portengert lefújta róla, egy percig őrült táncot jártak
214  3|           Juhász szédülő fővel bámult egy darabig a sorsjegyre, de
215  3|             érte és lám, még a remény egy vékony foszlányáról sem
216  3|       asszonyát hagytam cserben, hogy egy félmilliomodrész valószínűség
217  3|           vitézek, akik az imádott nő egy szalagjáért tették kockára
218  4|              rácsos ablakon keresztül egy pillantást vetett az udvarra,
219  4|            ápolásával foglalkozott, s egy duplatokás atya már kora
220  4|              amikor a pogány Caudéran egy napon megvásárolta a tulsó,
221  4|               szólott az inashoz:~ ~- Egy szegény haldokló várakozik
222  4|           Siessünk, testvérem, nehogy egy pillanatot is elmu­lasszunk...~ ~
223  4|             éjszaka csöndjében. A pap egy pillanatra haragosan összevonta
224  4|           Blanche kisasszony kezét és egy gyönge sóhajtással visszadőlt
225  4|    sóhajtással visszadőlt a párnáira. Egy pillanatig csönd támadt,
226  4|            borúltak.~ ~A gvárdián még egy utolsó pillantást vetett
227  4|           színes reklámképek, amelyek egy barnacsuhás atyát ábrázolnak,
228  4|               behunyt szemmel mondott egy miatyánkot az elköltözött
229  5|             csatolt hozzá, s bár csak egy magasabbrangu hivatalnok
230  5|               több esze volt, semhogy egy ostoba kérdés miatt megsértődött
231  5|   pszikhológus, kedves barátom, hanem egy szegény, halálosan unatkozó
232  5|                Erre nem válaszolhatok egy szóval, mert amint tudja,
233  5|            ezelőtt halt meg, egyszer, egy nyári alkonyaton, hűtelen
234  5|       meghaltam volna, a második csak egy rokonszenves partner, akivel
235  5|               volt hűséges, akit csak egy rokonszenves partnernek
236  5|      pszikhológus...~ ~- Adok magának egy jó tanácsot, - folytatta
237  5|          miután a turistaház mellett, egy hársfából összetákolt padon
238  5|              morál talapzatán akartak egy aszfaltbetyár nyaká­ba borulni.
239  5|                   Van-e rá eset, hogy egy tisztességes asszony botlását
240  5|               voltam, s az ősz embert egy jókedvü, napsugaras, vasárnapi
241  5|            élettel, a kilencedikben - egy őszi napon - kábeltáviratot
242  5|            poézise, habozhattam-e hát egy pillanatig is, hogy utolsó
243  5|          veszik az egész utat, mintha egy vasárnapi kirándulást tennének.
244  5|       Heinrich” fedélzetéről vetettem egy búcsúpillantást a csatorna
245  5|              asszonyok ismerjük, akik egy kicsikét mindig az idegeinkkel
246  5|              vagyok, hát bevallhatom: egy percig minden szem rajtam
247  5|     lépésnyire tőlem, a félhomályban, egy ismeretlen férfi állott,
248  5|          férfit mégsem utasítottam el egy lenéző pillantással, hanem
249  5|             elfacsarta, mintha nem is egy idegen férfi lett volna,
250  5|               férfi lett volna, hanem egy kedves, gyerekkori jóbarát,
251  5|             szeré­nyen bemutatkozott (egy lyoni orvos volt, aki tudományos
252  5|              tekin­tett utánam, mikor egy kézszorítással elbúcsúztam