Rész

 1  1|    haza... Az öreg doktor, az édesapja, mindennapos vendég volt
 2  1| hízelked­ve kuporodott föl az édesapja ölébe, s forró kezecskéit
 3  1|   cica módjára kupo­rodott az édesapja ölébe. És a doktor, elfeledkezve
 4  1|      a két keze közé fogta az édesapja arcát, de a szerelmi vallomását
 5  1|    perfidül súgott valamit az édesapja fülébe. Ezt súgta:~ ~- Ugyan
 6  1|  mellé, amikor a doktor és az édesapja vacsora után néha éjfélig
 7  1|   Sárika azonban válaszolt az édesapja kérdésére.~ ~- Azt hiszed,
 8  1|      akkor jött ki, amikor az édesapja válogatott hizelkedésekkel
 9  1|  olyan eszes, legyen, mint az édesapja, s olyan szép, olyan bájos,
10  1|   kezdett örömében, amikor az édesapja egy szál rózsával, vagy
11  5| néhány hét mulva, s a szegény édesapja talán nem is oly súlyos