Rész

1  1|      Bakonyvárra... Jó ideig csak udvariasan beszélgettünk egymással,
2  1|           hozzá?~ ~Amíg a hadnagy udvariasan hajlongott, Lénárt úr harsány
3  1|     búcsuzni kezdett... A férfiak udvariasan kezet csókoltak neki, Lénártné
4  1|     pillanatban már magához tért; udvariasan megemelte a kalapját, s
5  1| kocsisával veszekedett, a segédek udvariasan sürgö­lődtek a vevők körül,
6  2|         egy délután, ősszel volt, udvariasan állított be a Kemény György