Rész

  1  1|           muzsikálást; a kávés pedig, aki eddig két vendégével együtt
  2  1|          virrad...~ ~Az egyik vendég, aki éppen a pezsgő maradékát
  3  1|       kaszinóba, s a polgármesternek, aki tárt karokkal üdvözölte,
  4  1|               szólott a polgármester, aki úgy nézett a fiatal úrra,
  5  1|              elemeire. A fiatal urat, aki a kisvárosiak szemében az
  6  1|               a tudomány vívmányai... Aki igazán szeret, az ma is
  7  1|            több példa, itt vagyok én, aki napok óta nem alszom a töprengés
  8  1|    történhetett velem, de az asszony, aki mellett mindeddig hideg
  9  1|             vagyok az egyetlen férfi, aki igazán a lelkébe lát...~ ~
 10  1|         Jablonszky vicispán kedvéért, aki talán félszázadon át is
 11  1|               meghalt; a híres orvos, aki annyi kétség­be­esett család
 12  1|             itt ezt a kicsike lelket, aki az elveszett hitemet visszaadta...~ ~
 13  1|              vidám gyermekké serdült, aki a szülőit mindazokért a
 14  1|         pillantást vetett a leányára, aki elmerülve olvasott valami
 15  1|              sugta oda a feleségének, aki a kredencben rakosgatott,
 16  1|             szaladt ki a feleségéhez, aki éppen a szakácsnővel tárgyalt:~ ~-
 17  1|             fog olyan emberhez menni, aki azt kívánja tőle, hogy a
 18  1|           Kertész Mária nevü hajadon, aki húsz éven át szolgált az
 19  1|            Lénárt nevezetü péklegény, aki később budapesti műhelyekben
 20  1|     alkalommal történt, hogy Schober, aki akkor is a boros palackjai
 21  1|              följárt, de a pincérnek, aki eleintén neki is fölkínálta
 22  1|          piszeorru Terka kisasszonyt, aki néhanapján, a kis növendékével
 23  1|               megyei hajdu lépett be, aki feszes szalutá­lással jelentette
 24  1|            néhai angol lord követett, aki a haláltól való félelmében
 25  1|       közelébb húzódott a barátjához, aki fejét a könyökére támasztva,
 26  1|               lehetetlen, az asszony, aki egy idegen családi tűzhelyet
 27  1|              boldog­­ságot... A férj, aki csupán szeretője a feleségének,
 28  1|             csak azé a férfié igazán, aki egy személyben a barátja,
 29  1|         akác-sorban: Pethő Géza volt, aki minden öt percben nyugtalan
 30  1|          pillantott az öreg doktorra, aki egy pillanatig komolyan,
 31  1|          állott az öreg doktor előtt, aki úgy látszott, hogy nem tud
 32  1|            sírva fakadjanak... Pethő, aki érezte, hogy mindjárt nagyon
 33  1|              forrósága, én, az orvos, aki tudtam, hogy nem lehet szó
 34  1|             többé... Ezt a gyermeket, aki a béke és szeretet levegőjében
 35  1|               nézett a fiatalemberre, aki bátran kiállotta a pillantását.
 36  1|   könnyesszemü, töpörödött szerzetes, aki remegő kezével megsímogatja
 37  1|              főgimnázium vicerektora, aki a vőlegényt még abból az
 38  1|          szomoru fiu járt az eszében, aki majdnem sírva kérte, hogy
 39  1|             susogta:~ ~- Jó Istenkém, aki mindig szerettél, mindig
 40  1|       csakhamar fölfedezte Lénártnét, aki mosolyogva beszélgetett
 41  1|         övével... Ő volt az egyetlen, aki ezt a pillantást fölfogta;
 42  1|            egy öreg, falusi nagynéni, aki a lakodalmi ebéd gondjai
 43  1|             fiam; hiszen itt vagy te, aki majd mindkettőnket pótolsz
 44  1|           mint Pethő István idejében, aki tudva­levőleg 1797-ben volt
 45  1|               meseházak vettek körül. Aki itt járt, ugyancsak nem
 46  1|               fiatal asszony szemébe, aki boldogan odaborult az ura
 47  1|              hirtelen a kövér Zsuzsa, aki már harminc év óta viselte
 48  1|               tüzérhadnaggyal beszél, aki még akkor sem ijed meg,
 49  1|               mint Jablonszky doktor, aki huszonnégy óráig vitézül
 50  1|                  Az, - szólott Pethő, aki most egyszerre élénken kipirult.~ ~-
 51  1|           mert az öreg Veress József, aki az én korombeli ember, aligha
 52  1|           mindenkinek hízelegni kell, aki az emelkedésünk érdekében
 53  1|               Lénártné kacér asszony, aki nem való hozzám... Mintha
 54  1|              megszakította Lénárt úr, aki lihegve, mosolygó arccal
 55  1|             Üres, affektáló teremtés, aki amellett még a nevetségig
 56  1|        odatörlőzködött a feleségéhez, aki tréfásan, de a szemében
 57  1|          ruhában minden asszony szép, aki nem púpos.~ ~Megcsókolta
 58  1|        gondolt a gyönyörü teremtésre, aki ránézve most annyira idegenné
 59  1|           elájult. Jablonszky doktor, aki maga is megijedt, később
 60  1|              magát...~ ~Az ügyvédnek, aki az irodája miatt nem igen
 61  1|       köszöntését, Sárga Miska pedig, aki valaha sok szép pénzt keresett
 62  1|          akinek sohase volt pénze, de aki mindig a leghangosabb volt
 63  1|            Szamosi úr, Pethő barátja, aki a legőrültebb csárdás közben
 64  1|         Megengedik? - kérdezte Pethő, aki egyenesen e felé az asztal
 65  1|               kezdett a főhadnaggyal, aki úgynevezett kígyó­bűvölő
 66  1|        történt, én most is az vagyok, aki voltam, s a szívem épp úgy
 67  1|            szemmel nézett Lénártnéra, aki most végre elszánta magát
 68  1|            remegve nézett Lénártnéra, aki semmit se válaszolt a szavaira...
 69  1|       belépett az ebédlőbe. Lénártné, aki csipkés pongyolában lustálkodott
 70  1|       szorította a reszkető asszonyt, aki többé nem is tett kísérletet,
 71  1|           ölelte magához a feleségét, aki sírva is, nevetve is borult
 72  1|               Sárika csodálkozva.~ ~- Aki a pénzt nem sajnálja, az
 73  1|               afféle nagyvilági dáma, aki ilyen különösségek után
 74  1|            Jablonszky doktor ugyanis, aki minden este sírva fakadt
 75  1|         trónörökösnek...~ ~Az ügyvéd, aki pár nappal ezelőtt még eszeveszetten
 76  1|            édes, naiv gyermeké lenne, aki bizakodva teszi össze a
 77  1|           talált abban, hogy Sárikát, aki a legtávolabbi célzásra
 78  1|         asztalra került, s Lénárt úr, aki tapintatlan ember volt,
 79  1|  rendelkezésére állok...~ ~Lénárt úr, aki a kirándulások tekintetében
 80  1|          közelebb húzódott Sárikához, aki zavartan, pironkodva válaszolt:~ ~-
 81  1|               helyéből kimozduljon... Aki reggeltől-estig a sziklákon
 82  1|       szépségében mosolygó Lénártnét, aki rózsás arccal, csillogó
 83  1|           sápadt, bátortalan Sárikát, aki most már, hogy a kis baba
 84  1|              törődött gyerek­asszony, aki néha félénken pillantott
 85  1|      izgatottan, mialatt Lénártnéval, aki ilyenkor kacér pongyolájában,
 86  1|        találkozhatunk”. És Lénárt úr, aki szintén ott állott a dohányos
 87  1|           szál virágot a feleségének, aki már türelmetlenül várakozott
 88  1|             pedig, a kövér Zsuzsánna, aki máskor hétszám se fordult
 89  1|          vette a siránkozó csecsemőt, aki ilyenkor, csodamódra, elhallgatott,
 90  1|                 És Pethőhöz fordulva, aki némán állott az ágy mellett,
 91  1| föllobbanásait, s a szilaj szerelmes, aki máskor képtelen lett volna
 92  1|             intett a polgármesternek, aki épp ott sétált el a bolt
 93  1|              ilyen urakat fogadjak... Aki a vízbe fullad, az nem jár
 94  1|         konyha felé, s a molnárnénak, aki épp rántott levest készített
 95  1|            Hála legyen a jó Istennek, aki megengedte érnem azt az
 96  1|             előtt megjelent; a babát, aki kövér kacsóit örömrepesve
 97  1|           hogy az ő csitri Sárikáját, aki még tegnap a bádogedényei­vel
 98  1|              figyelt, mint a szarvas, aki gyanus neszt hall az erdő
 99  1|           amire min­den­kinek megvan, aki ebben a szomoru siralomvölgyben
100  1|      kétségbeesésbe kergetsz valakit, aki sohase bántott?... Édes,
101  1|             egész életét szentelte, s aki mégis árván, támasz nélkül
102  2|       mulatságból. Az öt fiatalember, aki az egész estén át a lady
103  2|              cigányképü párbajorvos, (aki az önök férjeinek, szép
104  2|              és gyámoltalan fiú volt, aki csak nagy üggyel-bajjal
105  2|           szigorlatok terheit. Szabó, aki mint a főispán fia, dús
106  2|         lehetett látni Kemény Gyurit, aki megfényesedett redingotjában
107  2|              a jó és tehetetlen fiut, aki szerényen húzódott meg e
108  2|              mint Julcsa kisasszonyt, aki őt esténként mosolyogva
109  2|            gyógyfűszeres leánya volt, aki Gyuri szemében a női gráciát
110  2|               hiszen, hölgyeim, ő az, aki a Ruppmann-pörben azt a
111  2|          embere...~ ~Egy ismert gróf, aki rengeteg hitbizomány fölött
112  2|            áll...~ ~És Kemény doktor, aki most már a Hungáriában vacsorált
113  2|              biztos lehet a sikerről, aki keményen neki­feszül a viharoknak...
114  2|       báboknak...~ ~Egy kezdő ügyvéd, aki ezidőszerint még a köruti
115  3|            nem igen találnék férfira, aki hasonló körülmények közt
116  3|                miért éppen én lennék, aki a főnyereményt megütötte?
117  3|          valamennyi közt az egyetlen, aki sorsjegyét közömbösen a
118  4|             hogy keltsen föl valakit, aki a haldoklót a bűnei alól
119  4|          körül... És a megyés püspök, aki szenvedélyes híve volt a
120  4|        okozott... Dominique legalább, aki a portában vá­ra­kozott,
121  4|         fölsikoltott; az orvos pedig, aki a kis szalónból berohant,
122  4|              várakozott rá; és a pap, aki meg­lehetősen fázott, borzongva
123  4|         barnacsuhás atyát ábrázolnak, aki mennyei kéjjel hörpint a
124  5|            mint két bizalmas jóbarát, aki rég túl van már a banális
125  5|    végignéztem a fehérhaju asszonyon, aki okos szemét most kiváncsian
126  5|               De maga, Emma hercegnő, aki annyi idő óta kitüntet engem
127  5|        belőlem, hanem a pszikhológus, aki még a sir szélén is az asszonyokat
128  5|             férjnél. Az első uramhoz, aki huszonöt évvel ezelőtt halt
129  5|               iszapfürdő nem használ. Aki a tolvajon azzal áll bosszut,
130  5|           annak a feleségnek a bűnét, aki az urát mindenkinél jobban
131  5|              ismeretlen férfi állott, aki aggódó részvéttel tekintett
132  5|           kedves, gyerekkori jóbarát, aki apai jóakarattal közeledett
133  5|  bemutatkozott (egy lyoni orvos volt, aki tudományos küldetésben utazott
134  5|        történt? Maga, kedves barátom, aki ismerős az asszonyi lélek
135  5|             idegen férfi karjai közé, aki dédelgetett és jó volt hozzám,
136  5|        dédelgetett és jó volt hozzám, aki a könnyeimet fölcsókolta,
137  5|               könnyeimet fölcsókolta, aki szeretetet mutatott irántam