Rész

1  1| szólott most hirtelen a kövér Zsuzsa, aki már harminc év óta
2  1|  nélkül fog lefeküdni, ugy-e, Zsuzsa?~ ~- Úgy, lelkem tekintetes
3  1| megbotránkozva rázta a fejét, Zsuzsa pedig, füles kosarával a
4  1|      szidni bennünket... Mert Zsuzsa igen jó teremtés, de az
5  1|    meg volt hát lepve, amikor Zsuzsa egy márciusi délelőtt hangos